Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés
176 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA különösen, mint állattenyésztők. Az előbbinek az akkor még az áradásnak kitett legelőit így felújító Hortobágyon, az utóbbinak Monostor, Bugacz és Pusztaszeren, a rétségek világában és a kúnpusztákon voltak húskamaráik és vagyonuk biztos alapjai. A jószág tömegei, mint már tudjuk, leginkább Bécs felé hajtattak s a hajtást botos legények vagy inkább hajtók végezték. A magyar „hajtó" mint szó a XVI-dik század végén, tehát a magyar marhakereskedés legvirágzóbb korában fajult el, német befolyás alatt. A XVI. század elején a német kormányrendeletek még a „Hejto", „Heydo" többes számban „die Haytok" „die Heytok" formát használják „Ochsenknecht, Ochsentreiber" helyett vagy gyanánt; később a szó már „Heydogg"-, többes számban „Heydoggen"-alakot vesz föl, a miből a német tájszólás hajlamát követve, a „Haydugg"-, „Hayduggen"-alakot vette fel és ebből következnék, hogy a magyar a „hajtót" a némettől, mint „hajdút" vette vissza s ezt azután egy kialakult népelemre, a Hajdúságra alkalmazta, a melynek javarésze mindenesetre az edzett, kemény, mindenkor harczrakész hajtókból állott, tehát abból az elemből, mely legjobban őrizhette és meg is őrizte a lovasnomád-jelleget. 1 A két városnak pásztorsága, a mondott századokban nagyrészben rácz, horvát és tót volt, mely azonban mind megmagyarosodott. A német kamarai rendeletek még folyton emlegetik a rácz és horvát Krabat — hajtókat. A megmagyarosodás a színmagyar elem hatalmas nyomása alatt, kényszer nélkül történt; a nyomás ereje az állattenyésztő lovasnomád ősi hajlamában gyökerezett, a melynek az idegenség értelmileg alá volt vetve, a melytől anyagilag függött. A megmagyarosodás menete így alakult: a közráczok és horvátok a mondott századokban még ritkán, vagy éppen nem használtak vezetéknevet, tehát a magyar birtokos, gazda nevet osztott nekik. Kecskemétről 1595-ből föl van jegyezve: „Hízott sőre vagyon a szegegyházi földön 142 ökör, ezeknek két sőrése 1 TAKÁCS SÁNDOR ettől az elemtől származtatja a magyar gyalogságot, 1. „A magyar gyalogság megalakulása." 1908.
