Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 4. Összegezés - XVI. SZÁZAD

A MAGYAR ÁLLATTARTÁS KÖZTÖRTÉNETE 167 a legelők fejében, a melyeket használnak, erdő- és legeltetési bér szedessék.

1 1578 október 23. Ernő főherczeg utasítása a magyarországi bányák és bányaerdőknek biztosok által való megvizsgálása rendén, e biztosok részére rendeli, hogy a beszterczebányai kezelő panaszát, mely szerint egy idő óta a Breznóiak — Briss juhászaikkal — Wallachen, — úgy Jessena és más falvak alattvalói is az erdőben nagy károkat okoztak, ezeket megvizsgálják és jelentéseikbe fölvegyék.

2 1579. Az alsóausztriai kamara a selmeczbányai albányagrófot utasítja, hogy az aprójószágnak a Körmöcz felé eső erdőkben való legeltetését megszüntesse, mert az erdő pusztul és ez kár.

3 1580. Egyfelől Tapolcsányi Imre és János, másfelől Tapolcsányi Boldizsár, a hrussói erdő használata iránt egyezséget kötnek, hogy a hova az egyik fél és jobbágyainak barmai járnak, a másik félé is járhassanak.

4 1580. A Szent-Iványiak, Nádasdyak máskép Trsztyánszkyak és Szmrecsányiak által osztatlanul bírt csorbái és vazseczi havasok és erdők használata ügyében fogott birák így ítéltek: „Csorba, máskép Strba és Wazseczen lakó alattvalók és jobbágyok tartoznak mind a három résznek közösen és egyenlően legeltetésért fizetni" (census et decimas usitatos).

5. Továbbá „Ha a csorbái és wazseczi birtokokon a jobbágyok barmaikat legeltetni akarják, akkor ezt csak a birtokosok megegyezésével tehetik és a bért és a szokott dézsmát nemcsak annak a résznek tartoznak megfizetni, a melynek alattvalói, hanem mind a háromnak ; azonban ugyanezen birtokokon a jobbágyoknak szomszédok és idegenek marháit legelőre bérbefogadniok vagy utóbbiaknak odaadniok tilos".

8 1 Erd. oklevéltár I. p. 282—203. 2 U. o. I. p. 218. 3 U. o. I. p. 222. 4 U. o. I. p. 230. 5 U. o. I. p. 226—229. 6 U. o. I. p. 226. J