Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

III. A nomádság elemei - A magyarok nomádsága

100 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA Ennek párosa pedig a magyarokra nézve tárgyi alapon az arab IBN ROSZTÉH, a ki 913 K. u. írt a magyarokról, tehát abban az időben, a mikor Magyarországot a magyarok még nem foglalták el, hanem Lebedia és Etelköz területein is tar­tózkodtak. IBN ROSZTÉH illető szövege, VÁMBÉRY kiadása szerint, a következő: 1 „A magyarok sátrakban élnek és a legelőkön és takarmányföldeken (ez legelőt jelent H. O.) ide s tova kóborol­nak. Országuk terjedelmes. Egy oldalról a Római- (Fekete) tengerrel határos, melybe két folyó torkol; ezeknek egyike nagyobb a Dseihunnál (Oxus) és lakóhelyeik e két folyó közt terülnek el. A téli idő közeledtével a közelebb lakók a folyók egyikéhez vonulnak, télen át ott maradnak és halászattal foglal­koznak. A magyarok országa fákban bővelkedik és vizekben gazdag, sok szántóföld is van". IBN ROSZTÉH további szövege szerint, a magyarok erő­hatalommal uralkodnak a szlávok fölött, azokkal mint foglyok­kal bánnak; sőt rabszolgákul is eladják azokat. EL BEKRI, egy másik arab író, a magyarokról ezt jegyezte föl: 2 „Ez a nép — a magyarok — sátrak alatt tanyáz és csak nyirkos és legelőkben gazdag földet szokott fölkeresni". E könyvnek nem lehet feladata, hogy a történetírók vitás, sokszor homlokegyenest egymásba ütköző, egymást kizáró állításait egyeztesse, vagy azokban döntsön — és éppen ezért* e könyv és e szakasz irányánál fogva, csak az a kérdés: a nomádélet kifejlődésére alkalmas területekről van-e szó, még­pedig olyanokról, a melyeken bizonyos természetű nomádélet fejlődhetett, olyan, a melyen a mostkori magyarság, a mai Magyarország területén folytatott életének még kimutatható nomád részei tükröződnek — igen vagy nem? Itt tehát a mostkori, tényleges alapról, a múltra való visszakövetkeztetésről is van szó, ellentétben avval, a mely a sokszorosan igen homályos, 1 VÁMBÉRY: „A magyarok eredete" 1882 p. 129. 2 U. o. pag. 133.

Next

/
Thumbnails
Contents