Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
III. A nomádság elemei - A Skythák nomádsága
A NOMÁDSÁG ELEMEI 89 nomádságukban mind nagyobb jelentőséget ölt; de a fedéllel és sátorral kapcsolatba téve, bizonyos fokig elhomályosodik; a homály azonban eloszlatható. Minthogy azonban a homály eloszlatása csupán a magyar nomádsággal való viszonyítással válik lehetségessé, foglaljanak itt elébb helyet a szekérre és költözködésre vonatkozó meghatározások, úgy, a mint azokat a görög írók adják. PTOLEMAEUS CLAUDIUS ezeket a szekeres nomádokat „amaxobii" = szekereken élők 1 név alatt tárgyalja. A szekerek szerkezetére nézve AESCHYL azt mondja, hogy szép kerekekkel és fonott tetővel, helyesebben födéllel, bírnak és lakásul szolgálnak. STRABO a következő változatot adja: „A nomád szittyák sátrai nemezből készítve, szekerekre vannak erősítve, melyekben laknak. A sátrak körül vannak a nyájak, melyeknek tejével, túrójával, húsával a nomád szittyák táplálkoznak. Követik pedig a legelőket, elfoglalván mindig a füves helyeket, télen a Maéotis körüli mocsaraknál, nyáron a lapályokon is". HIPPOCRATES a szekereket és sátrakat így adja tüzetesebben: „a szekerek közül a kisebbek négy-, a nagyok hat-kerekííek, gyékénynyel vannak „körül kerítve" (?) és úgy is építve, mint a házak: részint eggszerűleg, részint „háromszorosan" 2 és ezek sátorok is, eső, hó és szelek ellen. „A szekereket részint két, részint három pár ökör húzza." PINDÁR „szekereii vitt házról" szól és hozzáteszi, hogy a kinek nincs ily háza, az a szittyák között csak kóborol. Ugyanezt mondja ARISTOPHANES arról a szittyáról, a kinek szekere nincsen; a ház itt nyüván kihagyás. A szekereken és az azok körül folyó életről ismét HIPPOCRATES ezeket mondja: „a szekereken élnek a nők és a gyermekek: magok a férfiak lóháton járnak és utánuk indulnak nyájaik, a 1 áfia£a = plaustrum, currus = szekér, ßio? = élni értelmében; a h c a jobb hangzás miatt maradt el. 3 Némelyek ezt három emeletre is értették, ajmit azonban a nomád Állapot természete kizár; itt nyilván három tagozat értendő. GYÁRFÁS : Jászkunok története I. 74. ezekről megemlékezve, STRABO-nak tulajdonítja azt, a mit HIPPOCRATES jegyezett fel.