Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

III. A nomádság elemei - A Skythák nomádsága

86 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA ság történeti fölfogásában oly fontos szerepet játszó Lebedia és Etelköz területeket kettéosztó folyó és a skythák nomádságára nézve is jelentős. A szittyák

1 nomádságának kezdetét és okát ARRIÁN, ki Kr. u. az első században élt, egészen észszerűen, a mythosz, így a képzelet teljes kizárásával így adja: „A szittyák hajdan gabonaevők és szántóvetők voltak, házakban laktak, városokat alkottak; miután a thrákoktól megverettek, megváltoztatták életmódjukat és nagy átok terhe alatt megfogadták, hogy sohasem építenek többé házat, sohasem hasítják fel ekével a földet, sem városokat nem alapítanak, sem drága holmit nem tartanak, hanem szekereket használnak házak gyanánt és vadállatok húsát eledelül, a tejet italul és ételül és birtokuk a nyájak lesznek, a melyeket magukkal visznek, fölcserélvén egyik vidéket a másikkal. így váltak földmívelőkből nomádokká." HERODÓT szerint azonban némelyek mégis megmaradtak földmíveseknek is a Borysthenes — Dnyeper — körül, kiket aztán a görögök „Borystheniták" névvel illettek. 37. ábra. Szittya harczos.

2 1 Ezentúl evvel az alakkal fogok élni. 2 A kép eredetét 1. a 96-ik oldalon.