Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS KOKORBAN 81 keleti halashelyek felől kellett jönnie, a mi ma is fennáll. Az állattenyésztési alap kimutatása e műben fog következni. így alakult a nagy magyar Alföld egy sajátosan berendezett színpaddá, a melyen csupán és egyedül egy sajátos, megfelelő tulajdonságokkal bíró nép vethette meg állandóan a lábát, hogy azután a legnagyobb rázkódtatások, áramlások, népek fölbukkanása és letűnése közepette és után helyt maradjon, betöltve azt a históriai küldetését, a melyet neki sorsa osztott; és ezt töltve be mind e mai napig. Ez a nép a Magyar. Ez az álláspont azonban nem egyezik neves és érdemes magyar geologusok fölfogásával, kik azt a meggyőződést fejezték ki, hogy az ú. n. „pontusi depresszió", a löszlerakodás korában, oly édesvizű tó terjedezett, melynek Magyarország Alföldje egyik öble volt — és hogy ezért nem vethetett itt lábat sem az őskőkor embere, sem állatvilága. Ám ennek a fölfogásnak ellene mond az ősállatokról szóló tan, a mely szerint nemcsak Felső-Magyarország és az erdélyi részek hegységeiben, azoknak a síkba benyúló végződvényeiben, hanem magán az Alföldön is az ősállatok világának tömérdek maradványa került napfényre. HOERNES MÓR tanár (i. h. 146.) véleménye szerint, mely az enyém is: „a Tisza laposaiban a Mammut és a Rhinoceros legelészett", a miről tömérdek lelet tanúskodik is. Ezek az őskőkor kiváló jellemzői. Megáll tehát a palaeontologiai bizonyítékok erejénél fogva az a tétel, hogy a nagy magyar Alföld sajátosságainál fogva kirekesztette ugyan az ősembert, de a későbbi korszakokban, a megenyhült sajátosságok éppen vonzóerővel bírtak a halászó és állattenyésztő lovas nomád népre, a magyarra. Mindazt, a mi a palaeolith- és lehet talán az eolith-korszak embere óta, a Magyarok fölléptéig, e darab földön történt, helyesebben a mi kutatások révén ismeretessé vált, azt a tudomány évkönyvei őrzik meg, mert ez nemcsak a magyar ősfoglalkozásokról szóló tannak, hanem a tudomány egyetemének érdeke is; de külön és itt is számba kellett ezt venni, mert lehet, hogy Herman O.: A magyarok nagy ősfoglalkozása. (]