Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS -KOROKBAN 79 a völgy talpán összetalálkozik, a mely pontot a hosszú nyíl iránya jelezi, az a Szinva szurdoka; a Szeleta helyét a hosszú sziklagerincz felső vége táján egy rövid nyíl iránya mutatja. Maga a barlang szádja, a robbantással való tágítás előtt alacsony volt (36-ik ábra); a robbantás után, mely az előtért kitisztította, elegyengette, a száda tágult. A barlang belsejéről csupán ennyit. DR. KADIC szerint az előcsarnok tágas, átlag 20 111. hosszú, 15 m. széles; az előcsarnokból egy 40 m. hosszú, szélesebb ág északnyugat felé nyomul a hegybe; egy 30 m. hosszú keskenyebb ág nyugat felé ágazik el. A boltozat függönyszerűen, csipkésen szakgatott, hol egykoron a denevérek ezernyi ezrei tanyáztak. Az ásatás főrésze az előcsarnokban folyt. Hogy az erózió hatalma érthetővé váljék, erre szolgálnak az egyesült Szinva-Garadna patakok folyásának számai, a mint azokat DR. PAPP — i. h. -— megállapította. A Nyár-hegy tövén, tehát távolabban, a fakadó Garadna forrásától véve a Sajóig, a folyás hossza 30 km. 285 m. eséssel, a mi kilométerenként 19 m. esést ad. Ez Magyarországon igen nagy esést jelent és az erózió vájó és szakgató erejét is magyarázza. Evvel ki volna merítve az őstörténeti vázlat, mely a szak általános képét adva, az ősemberek Magyarország területén való előfordulását is bebizonyította, természetesen a nélkül, hogy ezt közvetlenül a magyar emberre vonatkoztatni lehetne. Az őskőkorszakot — palaeolith — attól a kortól, a midőn a magyar honfoglalás történt, sok ezredév és ennek keretében számtalan, hatalmas, a Föld felületét is sokszorosan átalakító és az embert is átformáló alakulat folyt le; így az őskőkor embere csupán az emberiség fejlődésének szakadatlan egymásutánja során kapcsolható össze szervesen a honfoglaló s azon át a mai magyarsággal. Az ősember nyomai Miskolcz táján tehát a terület egykori ősemberének és nem a magj'arságnak történetét nyitják meg. De a midőn a tétel így alakul, föltámad a kérdés: miért akad csak az Alföldet szegélyező hegységben az ősember nyoma