Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

72 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA van. El van ismerve palaeolith volta és ki van mondva, hogy ha a diluviális eredet szabatosan bebizonyul ez a Palaeolithicum ismeretének előhaladása lesz kelet felé. Ez serkentőleg hatott — és élesztette e hatást egy már előbb napfényre került, nyilván palaeolitheredetű kalczedon szilánk, mely az első miskolczi lelet helyéről, a Bársonyház alapjából került: III. TÁBLA. (L. a könyv végén.) 1 színe, 2 visszája, A. a csákányvágás, K kéreg, S régi pattintás. Az Avas-hegy előrenyúló terasszát, melyen a régi református templom áll és a temető terjed, tüzetesen vizsgálva, a DOBOS FERENCZ harangozó által fölmutatott, egy ismert sírból került, remek pattintású kalczedon nyílkő — III. TÁBLA, 3 a nyílkő színe, 4 visszája, 5 éle alapján és arra támaszkodva, hogy a temető rétege nem homokkő, mint a geologus állította, hanem kavicsos ú. n. „mogyoróköves föld" volt, kimondtam, hogy a réteg diluvium/ a leletek tehát palaeolithikusok, tehát az ősember nyomai. Fölállítottam ezen az alapon azt a tételt is, hogy ezen az alapon indulva, az ősember nyomainak a Bükkhegység barlangjaiban is elő kell fordulniok. Minthogy azonban a vita Európa aeropágusa előtt folyt, DARÁNYI IGNÁCZ m. k. földmívelésügyi Minister elrendelte Miskolcz környékének geologiai rétegek szerint való hivatalos felülvizsgálatát, egyben az Alsóhámor helységhez tartozó barlangok kikutatását is. Az előbbi feladatot DR. PAPP KÁROLY elsőosztályu geologus, a m. k. földtani intézet tagja, a másodikat ugyanez intézet tadja DR. KADIC OTTOKÁR m. k. geologus foganatosította. PAPP KÁROLY megállapította a Szinva torkolatának geologiai szelvényét — 32. ábra, — a melyen a 4—4 szám jelzi az Avas-hegy és szemben az Akasztó-hegy diluvium maradványait mindkettő temető — és a többi viszonyt is. Az avasi temető 1 HEKMAN O. „Zum Solutréen von Miskolcz" L. a szakasz elején álló irodalmi elősorolásban.