Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

II ÚTIRAJZ - IX Throndhjem

82 THRONDHJEM. pásban halad; a keresztezések derékszögben történnek, ez pedig nem újkori szabályozás, hanem régi tapasztalás szüleménye: a tűzvész volt itt a tanító-mester. Kiemelkedő épület a kőépítésű koronázási székesegyház. A lakosság száma 22,600; a mult század végén alig volt -nyolczezer; mint nálunk a székelység, palóczság, úgy Norvégiában e lakosság külön név alatt szerepel; a város t. i. annak a területnek középpontja, melynek neve Thröndelage, ehhez képest a lakosság gyűjtőneve Thrönder. A városbeliek öltözetben semmi különöset nem tüntetnek fel, sem egy tipushoz nem tartoznak; vannak szőkék és barnák s a kettő között akad minden átmenet; de a miben azután megegyeznek, az valami sajátos vidámság és élénkség, mely legott fölébreszti a szimpátiát. A norvég államnak nem is a modern Christiánia, hanem Throndhjem volt alapköve, itt fejlődött sajátságos alkotmánya. OLAF TRYGGRASON már 996-ban épített ide királyi lakot. A tulajdonképeni várost szent OLAF alapította 1016-ban s 1 1 5 2-ben itt volt már az érsekség is. A város alapítójának hamva fölé építették a székesegyházat részben román, részben a gót stilus angol változata szerint. Ez a nevezetes építmény most restaurálás alatt áll. Egy ideiglenes, merőben puszta falú csarnokban foly most a protestáns istentisztelet; de van e rideg helynek egy igazi ékessége, Krisztus szobra THORWALDSEN-től; a szobor carrárai márványból van faragva, gesztusa megfelel a talapzat föliratának: «Kommer til mig» Matth. XI. 28. Jöjjetek én ho\\ám (mindnyájan, kik megfáradtatok és megterheltettek, és én megnyugosztlak titeket). A szobor felül van az életnagyságon, szép, nemes felfogású ; de — legalább az én érzékem szerint — ezen is meg-