Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

FÜGGELÉK - HELL ÉS SAJNOVICS MAGYAR CSILLAGVIZSGÁLÓKRÓL - IV Sajnovics János levelei

Ji8 sajnovics jános levelei. keservesen kínoztattak. Közülök négy meg is halt; sokat H ELL a ma­gával hozott gyógyszerével ki is gyógyított, mert az itteni különben elég ügyes sebészmester, minden orvosság hiányában, a betegeken segíteni nem tudott. A torma és cochlearia a sülyben sínlődők egye­düli orvossága, de tormájuk nincsen, a cochleariát pedig ilyen időben a hó alul kikaparni nem tudják. De lelkük ügyéről is gondoskodott H ELL páter. Az előtt t. i. keserves gyűlölet töltötte el egymás ellen e nép előkelőit, a mi sokszor czivakodásra, szidalmazásra és verekedésekre adott alkalmat; ezen állapot H ELL közbejöttére megszűnt, és azok, kik hajdan utálattal fordultak el egymástól, most otthon felkeresik egymást; egy asztalhoz ülnek és emberségesen bánnak egymással, mit egyedül csak HELL-nek köszönnek. Ezek a jó emberek minket hozzájuk hasonlóknak véltek, kik velők éjeken át kártyázni és az éjsza­kákat tánczmulatságokban tölteni fogjuk. Tehát mindjárt kezdetben meg lett határozva az a nap, melyen hetenként a parancsnoknál éjjeli mulatság lesz tartandó; sértésnek tekintették, ha a nemességből akár a férfiak akár a nők közül valaki a bálról távol maradt volna; nem is kétel­kedtek az illetők, hogy mi is, mihelyt első dolgainkat elrendezzük, részt veendünk. De ügy beszédeinkből mint magunk viseletéből csak­hamar észrevették a római kath. pap méltóságát, csodálkozásra ragad­tatva magános létünk, mérsékletünk, józanságunk, főleg pedig szemeink­nek a nőnemtől való visszatartóztatása által. El is álltak ezen táncz­vigalmaktól, melyeket mi meg nem jelenésünkkel kárhoztattunk. Nagy figyelemben és tiszteletben részesítvén bennünket, valahányszor hivata­losan fordultunk meg köztünk vagy ebédre voltunk hivatalosak, nejei­ket és leányaikat szemünk elejébe sem bocsátják, mit főleg talán azért tesznek, mert a gyöngébb nemet soha sem hittük meg vendégségeinkre, ámbár a férfiak részére nem egyszer fényesebb lakomákat is rendeztünk. Az előkelő norvégek leányai ma férjhez me­netel reménye nélkül elhagyatva éldegélnek, mert a férfiak őket épen akkor, mikor nőkolostorainkat fitymálják, házaikban apácza módra nevelni kénytelenek. Tanulmányaink általában leginkább a természet­rajzba vágnak, minthogy borús ég, szél és hózivatar mellett természet­tannal kevésbbé lehet foglalkozni. A tengeri moszatokból, úgy a ten­gerparton növő, vagy tőle kivetett növénypéldányokból igen sokat tanulmányoztunk. Sokszor puszta fűnek hittük azt, a mi tényleg való­ságos állatnak válik be. A csillagalaku tengeri állatokról, kagylók és rákfélékről sok olyast tudunk, mit még a tengerpart lakói előtt is titok födött. Azon kívül még két oly nevezetes tünemény foglalkoztatja elménket, melyeknek fontossága és következményeiből folyó haszna egy maga már dúsan kárpótolja a királyi bőkezűség kiadásait. E vá­ratlan fölfedezés egyike: a tenger apadásának kiszámítása. Eszleltük

Next

/
Thumbnails
Contents