Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

I BEVEZETÉS - III. Az út terve és a fölszerelés

AJANLÓ LEVELEK. 27 Következett az ajánló levelekről való gondoskodás, a mi nagyon könnyen ment. Boldogult TREFORT vallás- és közoktatásügyi miniszter francziáűl és németül a tudományos intézeteknek, SZÖGYÉNY-MARICH LÁSZLÓ, akkoron első osztályfőnök a külügyi minisztériumban, a követségeknek és konzulátusoknak ajánlott. Azután jött régi skandináv jó barátom, THORELL tanár, ki az olasz Sori-ban keresett enyhülést s elhalmozott ajánló levelekkel, különösen Svédország legjobb természetvizsgálóinak szólókkal. Végre következett az útlevél. Már-már indúltam, mikor ajánlatomra TREFORT miniszter elhatározta, hogy dr. LENDL ADOLF-OÍ, ki muzeumi állásra volt kiszemelve, velem küldi, hogy különösen a madarakat alak szerint tanúlmányozza. Május hónapja elmúlt, pedig legalább második felét már a sarkkörnek szántam volt. Az indúlás ideje azonban elkövetkezett. De vétenék az igazság ellen, ha nem vallanám meg, hogy hiábavaló volt az értelem minden fegyelme, a mely a szükséges előleges tanúlmányozásból folyt s minthogy a tudomány megbízható forrásaiból volt merítve, erős meggyőződést is szült: az emberben mégis csak megmozdúlt valami, mintha az érzelem pillanatra felülkerekedett volna. Az elindúlás perczének közeledtével nőttön-nőtt a jó barátok okoskodó tanakodása, leginkább a «meleg ruha» alakjában; és nőtt azoknak aggódása, a kik az emberrel szívben-lélekben egybeforrottak, kik a legtökéletesebb odaadással osztozkodtak és osztozkodnak velünk nemcsak az élet minden örömében, de búja-bajában is. Ezekre kevésbbé hatott az a meggyőződés, abban ők nem osztozkodtak ; sőt még nem egy oly barát sem, a kitől az ember különben megvárta volna. Ebben nyilatkozott a nevelés hatalma, mely a zsenge értelembe ülteti el a fogalmakat, ottan meggyökerezteti, s