Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

II ÚTIRAJZ - XXXII Hammerfest és tája

254 HAMMERFEST ÉS TÁJA. arra, hogy már messziről pillanthassák meg azt a várost, mely az északi Kvalő-sziget nyugoti partján és a Sadlenhegyhát közvetetlen védelme alatt megbújva, arról nevezetes, hogy a lakott Föld legészakibb városa, lévén fekvése az é. sz. 70° 40' 1 i"-e alatt — a keleti hosszúság szerint 20° 23' 16" Páristól számítva. Az a kép, a melyet a 34. képen bemutatok e nevezetes városkáról, mely a század elején 77 lakóval birva, a gőzhajózás hatása alatt 2100 lakóig fejlődött, ma már történeti értékű, mert Hammerfest azóta tövig égett le ; de az egész művelt világból összegyűlt adományokból újra s mint norvég barátaimtól tudom, sokkal modernebb formában épült föl; noha régi alakjában is csinos, hozzá tisztaságos városka volt. A városka az északi Kvalő-sziget nyugoti oldalán, közvetetlenűl a tengerparton fekszik s a hirhedt északkeleti téli viharok ellen a Sadlen — nyereg— nevű hosszú hegyhát védi, melynek hosszában a főútcza fut és alatta áll a kis templom is. Az orrszerűen kirúgó partrészen vannak a részben lábas hidlásokon nyúgovó tárházak, tele szárított tőkehallal, melyet leginkább Oroszország felé visznek azok a hajók, a melyek Archangelszkből jönnek. Most is az orosz hajóknak egész sora rakta ki a lisztet, a nyírfakérget, a bőrneműeket s berakta a halat, melyet nyalábokba kötve, a tárház födele alatt függő csigákon bocsátgatnak a hajó nagy gádorán át a rakodó részbe. A bozontos szakállú, nagy bagaria-csizmában járó, az ú. n. pász-szal — övvel — átkötött kámzsájú és körhajú, csontos arczú muszka hajós alakja mindenütt föltünedezik. Ezek a hajósok iszonyatosan szennyes, rossz szagú emberek, hozzá lassú mozgásúak, szóval a norvég hajósnépnek merő ellentétjei. A szurtosság és a szag egy igazi orosz manipulácziótól ered, a melyet ezek a hajósok itt végeznek. Ok maguk