Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek / sajtó alá rendezte Révy Ferencz. Budapest, Méhner Vilmos, [1894]. / Sz.Zs. 1477

A fülemüle utazása

— 81 -A nyest tüszszentett. Az odvak nagyfejű baglya elnevette rnagát: Ááj-báj-huhuhuhuu! Bezzeg hallgatott az apróság, nem volt közte egy is, ki ezentúl bár csak egy hangocskát is hallasson . .. még a lélekzetöket is elfojtották. De valaki, az mégis szólt: a szegény fülemüle! Szabadkozott, bús hangok fakadtak szíve, lelke mélyéből 0 nem törődött a baglyok huhogásával, a vadmacska nyávogásával, mint nem törődött a Boraszszusok táján az állatok királyának dörgő üvöltésével sem. Zokogott és zokogott az éj sötétjében, s csak a jó isten a megmondhatója, min kesergett inkább: tengerbe veszett szeretettein ? a meggyilkolt gyermeken vagy a rózsák feldúlt, legázolt, boldogtalan völgyén ? A zokogást hallva, az orv is elhallgatott, másfelé vette útját. Mert hát a mély fájdalom igaz, kesergő szava még az elvetemedettek lelkének is tiszteletet parancsol — erdőben, kunyhóban, — talán palotában, — talán mindenütt! Jegyzetek a fülemüle utazásához: Meglehet, hogy a kis rajznak akadnak olvasói s ezek között talán olyanok is, a kik azt fogják hinni, hogy az egész egy szeszélyes ötlet, tisztán a képzelőtehetség szülöttje. Igaz, hogy a helyzeteket az utóbbi is teremtette, hogy a kis énekesek dalát, csevegését ez foglalta szavakba; de a mi a többit illeti, az a lehetőségig a tájak és e kis lények természetrajzából van rneritve. i. Az állandóan nálunk lakó, úgy a vándormadarak előadott dolga is természetrajzi; az utóbbiaknál azután a Kongó tájak feltevésén alapulnak, melynek Hermann Ottó : Üti rajzok és természeti képek. 6