Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek / sajtó alá rendezte Révy Ferencz. Budapest, Méhner Vilmos, [1894]. / Sz.Zs. 1477

Apró világ, szerény ház. (A tél alvó életéből.)

— 45 — ható; az élet egészen passzív: minden csak vázlatosan tünteti elénk a legtökéletesebb alakot. Sok rovar báb-állapotban húzza ki a telet, a legtöbb petében. De nagy az a szám is, mely tökéletes alakban, téli alakban várja a tavaszi feltámadást. A platán könnyen elpattogó kérge alatt egész nemzedékek szunnyadoznak. Otthonjuk néha egy körömnyi kiterjedésű kéregrész. Itt búvnak össze különösen a parányi, lapos testű, felemás szárnyú rovarok; s ha úgy január közepe táján nagynéha a hideg megtörik és a napsugár a sudár verőfényes oldalán egy kis meleget támaszt, éledni kezdenek. Az élet ilyenkor csak apródonként ébred bennök; legelébb csak ostoralakú csápjaik rángatóznak, azután a lábak ; végre tántorogva indulnak, a felocsúdás jele minden mozdulaton meglátszik. A csáp tapogatózik, mintegy bizonyságát keresi az ébrenlétnek, épen úgy, mint az ember, a ki eszméletre tér, vagy egy gonosz álom után ocsúdni kezd, keresi a bizonyságot, hogy csak álmodott. Az est hüsében ismét megdermednek a kéreg lakói. Apró pókok ifjabb nemzedéke telepszámra búvik Össze résben, kéreg alatt és kövek között. A helyet igen gondosan választják, különösen a vízmentességre fordítják figyelmüket. Sürűszövetű, néha alig búzaszemnyi zacskókat szőnek, gondosan beszövik a kijáratot, testhez húzzák lábaikat s megdermednek. A szegény ördög szempontjából tekintve, e lények boldogok ; a zordon évszakban elköltözik eszméletük, s a midőn ébrednek, elköltözött a baj — — Az isten szegény sorsú hasonmása, az teljes eszméletnél didereg, ugyancsak megérzi a zordon évszak ezer baját. De semmi sem tökéletes a világon, még a rovarok boldogsága sem. Az a sok harkály, czinke, ökörszem, narancsmadár, fakúszó, nagyon is érti a könynyü préda módját. A harkály okos, fényes szeme egyszerre kisüti a kéreg ama részét, a hol álcza, báb, rovar szunnyadozik; csőre azért véső, hogy a kérget felvágja, hosszú nyelvének csúcsa azért egy