Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek / sajtó alá rendezte Révy Ferencz. Budapest, Méhner Vilmos, [1894]. / Sz.Zs. 1477

Nürnberg

A második furcsaság a nürnbergi fiakker. Ez libériás; hintója beválik akár egy kis hadihajónak is; lovai roppant nehézkes, kehes-pókos gebék, a melyeknél a koczogás vagy poroszkálás már csak •csikókorbeli, elmosódott emlék lehet, — föltéve, hogy a ló, és kivált a nürnbergi még emlékszik is Egyszer a sietség rávett, hogy ily monstrumhoz folyamodjam. A csigaverseny mulattatott s arra indított, hogy a kocsist megszólítsam: — Hallja barátom, hiszen gyalog hamarább érhetek a vasúthoz, mint a maga lovaival. — Ganz wohl, kedves uram ! csakugyan hamarább érhet oda. — Hajh! de hát mire való akkor itt a fiakker ? — Kényelemre! No de azért csak kiértem vele; le sem maradtam a vasútról, mely Carlsruhe felé vitt. Az igaz, hogy annak, a ki a középkori építő és egyéb művészet iránt érzékkel bir, Nürnberg' a leghálásabb pontok eg'yike. Élvezhet a modern vendégnyúzás nélkül; bámulatos olcsó áron a legszebb reprodukcziókat szerezheti be, a melyek otthon még soká emlékeztethetik a németségnek legeredetibb, régi alakjában híven fentartott városára.