Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

VIII. Első lövésem medvére

haliám a hajtók zaját, alig lehettek már tovább 200 lépésnyinél s én minden reménységgel fölhagytam. E pillanatban hátam mögött recsegést hallok, arra fordítom a fejemet s mintegy 15 lépésnyire egy erős fekete medvét láttam egyenesen felém lappangani. Nagyon óvatosan hatolt előre, úgy, hogy egy nyúl is több zajt csinált volna. Kezemben a puskával meg akarok lassan fordulni (mostani állásomban hátrafelé nem lőheték), midőn észreveszem, hogy apró, gonosz szemét éppen rám irányozza, — egy pillanat alatt megfordult s hihetetlen gyorsasággal inalt tova. Fölugrottam s egy golyót röpíték utána; de mit ér egy medvének hátulról egy golyó, ha, mint nemrég is történt, egy medve 400 lépésnyire vitte még a szívén keresztül kapott halálos sebét?! Találtunk sok vért, de, noha még néhány vadász lőtt is utána, medvét éppen nem. Az én példányomat az elterelő hajtóvonal zavarta fel, s így történt, hogy a medve hátam mögől jött, a honnan nem is gyanítottam. Ugyanez a hajtóvonal, lövésem után, újra a puskások felé hajtá a medvét, melyet, noha némelyektől nagyon csekély távolra vonult el, többen elhibáztak. Másnapi nyomozáskor a medvét az igen meredek sziklkáig üldözték; itt azonban eltűnt a vérnyom; de miután a bundást többé sehol sem lehetett látni, nagyon hihető, hogy valamely hegyszakadékban pusztult el. De nekem az egészből egyéb nyereségem nem volt, mint az a gyönyör, hogy először lőttem medvére. - 70 -