Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470
VI. Brazíliai vadászatok
Legnagyobb mulatságunk volt azonban a krododil-vadászat. Burton és Neuwied szerint itt a krokodilnak csak egy faja létezik (Crocodilus scelerops); de az én véleményem az, hogy két egészen eltérő krokodilfaj van itt. Az egyik a Jacare, mely egyenletes piszkossárga színű, azután a Noure, mely nagyobb, zöldes színű, sárga nyakkal, s a hátán kemény csipkés nyúlványnyal, mely a Jacarénál egészen hiányzik. Déltájban, midőn mi úszó pálmafedelünk alatt 35 foknyi hőségben hűseltünk, e szörnyetegek, a parton vagy a zátonyokon elterülve és sütkérezve szunnyadtak. Mihelyt az indiánok egyet közülök megláttak, azonnal a „Jacaré! Jacaré!" kiáltással vertek fel bennünket félálmunkból, — ekkor behúztuk az evezőket s fegyvereinket készenlétbe helyezve s a víz sodra által hajtatva, lassan a mitsem sejtő szörnyek felé közeledtünk. Lőtávolságra érve, mindegyikünk egyet-egyet vett czélba, s majd vígan dörögtek a fegyverek, ezer meg ezer vízi-madarat meg papagályt vervén fel szomszédunkban. Azok, melyek szemen, vagy lapoczkán nem voltak találva, eltűntek a vízben, ezt dühökben fehér tajtékká csapdosván; sok közülök azonban ott maradt kiterülve a homokon ; ezeket azután kis lélekvesztőkön felkerestük s elhoztuk bőrét, vagy néhány hosszú fogát diadaljelül. Ily módon vagy 40 krokodilt ejtettünk el, — magától érthetőleg vontcsövű fegyverrel, mert a közönséges puskagolyó vagy göbecs nem tett volna semmi kárt bennök. Még 56 -