Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

V. Vadászatok Ausztráliában

öltött, a levegő fülledt, az égbolt ólomszürke, úgy, hogy epedve vágyódtunk egy kis enyhítő zivatar után. Sajnos azonban, hiába. Ezen évszakban (november) a nap emelkedőben van, s mondható, hogy csaknem sohasem esik. Az ólomszínű ég csak egy északnyugati szélviharnak volt előhírnöke, mely vihar ezen tájnak legnagyobb csapásai közé tartozik. A „brickfielder", a mint ezen fergeteget az angolok nevezik, két napon át dühöng pusztító erővel; e mellett oly rekkenő hőség uralg, hogy az ember kénytelen ajtót, ablakot légmentesen elzárni s így védekezni eme izzó és száraz levegő, s a benne levő finom por behatása ellen. Mindeme kellemetes dolgokkal találkozhatik az utas, a ki a pusztáknak kopár és forró homoksivatagain át útrakelni merészel. Egy fából összetákolt busman viskóban eltöltött nyugtalan éjszaka után, másnap sokfajta papagályt lőttünk, ellenben tánczolódarut hiába kísérlettünk meg becserkészni; végre befejezésül az ausztráliai strucz-madár: 3.Z a emu" vadászatára, indultunk el. Egy fekete ficzkó ugyanis határozottan állította, hogy kora reggel látott néhányat, azonban mi a magas fűben űzött, hosszadalmas keresés után sem tudtunk nyomukra akadni. A társaság másik része szerencsésebb volt. Opossuinokat lőttek s néhány, a mi túzokunkhoz igen hasonló vadpulykát - hibáztak, a miért jól ki is nevettük őket. Eredményesebb s kellemesebb mulatságunk - 40 -