Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

KILENCEDIK RÉSZ - A vacsi uradalom leírása, vadászterületeinek ismertetése és az ottani vadászat gyakorlása

85 Egyébként ezen alléek a vadászatoknál jó fedezetül szolgálnak. A puszta talaja legnagyobbrészben termékeny fekete és szürke homokból áll, melyben minden gazdasági növény buján terem, s így a vadnak itt -- a rövid, pár hónapos telet leszámítva — mezőnerdőn terített asztala van. A talajvíz magasan áll, közepes években 80 és 280 cm. között váltakozik, így a puszta kútjaiban — rendkívüli száraz éveket leszámítva — elegendő víz van, sőt csapadékos években a mezei és réti mélyedésekben helyenkint tószerű vizek állanak. A puszta szélén van egy, úgyszólván állandó nagyobb tó, melynek fele az uradalmat, másik fele a szomszédos Lajosmizse községét illeti. Ennek vize csak igen száraz években apad ki. Az újabb telepítésű erdők erdővédelmi és vadászati szempontból szakaszokra vannak beosztva, a régiek pedig utakkal és cserkészutakkal vannak ellátva, úgy hogy a cserkészet és hajtóvadászat minden irányban fennakadás nélkül folytatható. Egyébként úgy a mezőgazdasági, valamint az erdészeti beosztásokat a kiállítási helyiségben kifüggesztett térkép tünteti fel. A z erdőben előjövő fanemek : Első helyen áll a mocsártölgy, mint a természettől ide utalt fanem ; második helyen áll a fehér, a rezgő és kanadai nyár; ezek után jön az ákác, a mely mesterséges úton telepíttetett ide, s ma már tiszta és kevert állabokat alkot, de csak jó talajban tenyészik életvidoran; rossz, fehér, vagy sárga homokban, vagy kötött talajban csak vegetál, s ott nem érdemes véle bajlódni. Rossz homokon, buckákon a tölgy még jobban sikerül, mint az ákác. Ültetéseink tehát most már leginkább a mocsártölgyre irányulnak; sajnos, hogy ültönceinket apa-