Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

9 A) Az egyes pagonyok nagysága, tengerszint feletti magasságok, hegyek, kőzetek, völgyek, folyók, patakok, források. 1. A murányaljai pagony. Nagysága 12,721 kat. hold. Tengerszint feletti magassága 453 — 1391 méter között váltakozik. E szerint ezen pagony — valamint az utána következők — a magas hegységi pagonyok sorába tartoznak. Kiválóbb magaslatai: A Murányvár 944, Sarkanyica 1162, Jávor 1202, Klyak 1391, Bodolov Vrch 1205 méter. Fóhőzete: A triász mész, csupán a Murányvár alatti gerinc legalján jön elő egy helyen a dolomit. Völgyek, folyók, patakok, források: Az egész pagonyt hosszában keresztülmetszi az Erzavó völgye és a hasonnevű patak, és pedig nyugattól délkeleti irányban. A Murányvár lábánál fakad s a vadászterület szélét érinti a még vízbővebb Bjela-voda patak, a mely Murányalja mezőváros alatt az Erzavó patakkal egyesülve, a Murány folyót alkotja s onnétl efelé haladva Nagyrőcze és Jolsva városok határán keresztül, Beretkénél a Sajó folyóba ömlik. E két patakon kívül az Erzavó patak jobb oldalán, a Tiszolcz felé vezető törvényhatósági út mellett az erdő legalján fakad még az úgynevezett Szécsi Mária-forrás, mely mindjárt eredeténél bő patakot képez, és Hosszúrétnél a Murány folyóba ömlik. Azontúl a murányaljai pagonyban más patakok nincsenek. Az egész murányaljai pagony az Erzavó völgy jobb- és baloldalán egy hullámos fensíkot képez, mely forrásokban igen szegény. E völgy baloldalán