Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

HARMADIK RÉSZ. - I. fejezet. A baloghvári uradalom vadászterületeinek leírása és ezeknek felosztása

53 halmos területekből áll, megjegyezvén, hogy Felsőbalogig a völgy mindkét oldalán uradalmi erdők terülnek el, onnét Rimaszécsig úgy az erdők, mint a gazdasági birtokrészek csupán a völgy jobboldalán léteznek, s egy kis rész, az úgynevezett dolnai erdő és gazdaság, már a Rimavölgy jobboldalán fekszik. A klima a felső Baloghvölgyben azonos a ratkövölgyivel, alsó részében pedig enyhe, a hol már a szőlő is megterem. Talaja: termő és nem kilúgzott agyag, melyben virágzó mezőgazdaság űzetik s az egész alsó Baloghvölgy mentén termékeny rétek terülnek el. Az alsó-baloghvölgyi uradalmi birtok következő határokban fekszik: Meleghegy, a hol a szarvaskert áll és a hol az erdőtiszt lakik; Felsőbalog a vaddisznóskerttel és a faluban bent az urasági vadászkastéllyal ; továbbá: Alsóbalog, Tamási, Zsip, Újfalu, Szútor, Dobócza és Rimaszécs, mely utóbbi körül az uradalmi gazdaságok legnagyobb része terül el, nevezetesen a dolnai, csobánkai, tőkési és gernyőleánymezei gazdaságok, melyek mind mint puszták szerepelnek. A vadállomány. A Ratkó- és felső Baloghvölgyben, a hol az erdők terjedelmesebbek és összefüggőbbek, mindazon vadak előjönnek, mint a murányvölgyi bérterületeken, de sokkal kisebb számban ; úgy látszik, mintha a vad is kerülné a mezőgazdaságilag igen szegény és terméketlen vidékeket. Befolyásolják a vadlétszámot a helyenkint igen sűrűn fekvő községek is, mert a hol a községek ritkábban vannak, ott a vad is nagyobb számban jő elő. Fővad csak a Ratkóvölgy legfelsőbb részében, szórványosan fordul elő, melyből egyes példányok