Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

HARMADIK RÉSZ. - I. fejezet. A baloghvári uradalom vadászterületeinek leírása és ezeknek felosztása

52 A fanemek — egyes lue- és erdeifenyő-telepítéseket leszámítva — tisztán lombosokból állanak, és pedig a felsőbb részekben leginkább bükkösökből, az alsóbb részekben Újvásárig tölgy- és gyertyánosokból és egyszersmind bükkösökből. A ratkóvölgyi erdőknek összterjedelme 4567 kat. holdat teszen. A Ratkóvölgyet a Baloghvölgytől a Trsztye és Roven nevű magaslatok nyúlványai választják el egymástól, melyeken át a poloszkó-szlatvinai és újvásárispánmezei hágókon a Baloghvölgybe lehet jutni. b) A Baloghvölgy ismét két részre oszlik, felső és alsó Baloghvölgyre, melynek felső részét a ratkói vízválasztóval határos részek képezik, le egész Felsőbaloghatáráig. Ennek körébe esnek Poprocs, Baradna, Rónapatak, Dobrapatak, Gömörrussó, Szilistye, Meleghegy, Hájoldali-puszta, Felsőbalognak balparti része, Pádár és perjési határok. A meleghegyi határban van a szarvaskert, a felsőbalogi határban a vaddisznóskert. Hegyei 396 — 700 méter magasságok között váltakoznak s az alapkőzetek a felsőbb részekben palából, mészből, — a meleghegyi, felsőbalogi, perjési, pádári határokban pedig trachytkőzetekből állanak. A felső részek mezőgazdasági talajai soványak, utóbbi határokban a mezőgazdasági művelésnek egészen jól megfelelnek. A fatenyészet főleg lombosokból áll, és pedig bükkösökből, az alsóbb részekben tölgyesekből, gyertyánosokból s itt-ott telepített lúcosokból és erdei fenyvesekből. Az erdei tenyészet általában véve jobb a mezőgazdaságénál, mert a korhanyt a csapadékok az erdőben úgy le nem mossák, mint a megművelt földet a szabadban. c) A másik, vagyis legalsóbb része a Baloghvölgynek Felsőbalogtól lefelé Rimaszécsig dombos,