Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469
ELSŐ RÉSZ. - VI. fejezet. A vadlelövetések eredményei 1890 zárólag 1909. évig, tehát 20 éven által
\ 40 A fővad testi súlyára és az agancs súlyára nézve a 20-éves lelövetési cyclust két részre osztottuk, és pedig az 1890-1899. és 1900—1909. évi félcyclusra oly módon, hogy ezen években a lelőtt bikák agancságaik szerint osztályoztattak, és test- s agancssúlyuk e két félcyclusban összehasonlíttatott, s a külömbség oly kevéssé változik, hogy abból a degenerálásra még következtetni nem lehet, s a mi külömbség létezik, az nem a testsúlyban, de inkább az agancssúlyban van. így P- o. Átlagos Agancsa 16-os agancsároknál: t e, stsúl y * úl y ö kgr. kgr. az 1-ső félcyclusban 187 8'13 a 2-ik „ 207 7*38 a 14-eseknél: az 1-ső félcyclusban 170 6'85 a 2-ik „ 184 665 a 12-eseknél: az 1-ső félcyclusban 175 5 68 a 2-ik „ 175 5'81 a 10-eseknél: az 1-ső félcyclusban 171 4'98 a 2-ik „ 163 5"03 Ezen átlagos test- és agancssúlyok a 16-os, 14-es, 12-es és 10-es bikákról vétettek; az összes lelőtt 333 drb agancsárnak átlagos testsúlya azonban 170, a teheneké pedig 80 kgr. A lelőtt bikák agancsai között van azon 24 drb agancs, mely az országos vadászati kiállításokon díjat nyert, vagy a díjasok csoportjába soroztatott, a mint azt a következő táblázat mutatja:
