Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - V. fejezet. A murányuradalmi urasági tilosban a vadászat gyakorlására fennálló intézmények és vadászati berendezések

38 ejtett el, mely hely egy emlékoszloppal lett megörökítve. Meg kell még említenem, hogy az összes vadászati pagonyok minden irányban cserkészutakkal vannak ellátva, hogy a vad zavartalanul megközelíthető legyen, mely cserkészutak a II. fejezet záradékában említett vadászati térképeken ki vannak tüntetve, valamint a vadászmenházak, továbbá a klatnai vadászlak és a pusztamezei vadászkastély is. A harmadik vadászati térkép az ágostonlaki, helpai és garamszécsi pagonyok hegyalakulásait és cserkészutait még világosabban tünteti fel, mint az előbbi, kisebb mérczéjű két térkép. A cserkészetekre nézve O Fensége, a vadász úr rendelkezik, a kihez a pagonytisztek szóval vagy írásban teszik meg jelentéseiket a bőgő szarvasokról. Ezen jelentések alapján osztja el aztán Ő Fensége magas vendégeit a külömböző pagonyokba és menházakba. Minden menháznak megvan a maga kerülete, melyen túl az oda küldött magas vendégnek cserkésznie nem szabad; továbbá lőni csak oly vadra lehet, a melyet a fenséges vadászúr engedélyez, a mi szigorúan be is tartatik. A cserkészetek befejeztével a lelövendő fővad számát Ő Fensége a vadász úr szabja meg az egyes pagonyokban mutatkozó vadlétszám szerint, megjegyezvén, hogy a cserkészetek után az erdészeti személyzet csak vén teheneket, satnya bikákat és borjúkat lőhet.