Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

18 pagonyban a gránit, felsőbb részeiben a gneisz, helyenkint gránit-tömbökkel. Határos egy oldalról a vereskői és garamfői, más oldalról a hutai, harmadik oldalról, mely a két előbbi pagonynyal szemben van, a kakashegyi láncolattal, s egészben véve egy mély, katlanszerű völgyet képez, mely a sajórédei határtól be van zárva. Az egész pagonyt keresztülszeli az úgynevezett karaffovai patak, melybe több oldalpatak ömlik, s Kakashegyalja községen alúl — a község korábbi elnevezésétől — a Zdichava patak nevet veszi föl, útközben Kisrőcze községen felül a Psztruzsnói patakot is magába veszi s így megszaporodva Nagyrőcze városánál a Murány folyóba ömlik. Általában véve az egész pagony vízdús, mert nemcsak a völgyekben, de a hegyoldalakon is — különösen a kakashegyi lánczolat oldalain — lépten-nyomon források fakadnak. Hegyei igen meredek oldalakkal birnak, mindennek dacára talaja, habár sziklás is, az erdei tenyészetnek jól megfelel. Meredélyes sziklák e pagonyban sehol nem léteznek. Végre meg kell jegyeznem, hogy a murányi uradalomnak ezen pagonya a vereskői és garamfői pagonyoktól a Cselo, Magura és Kipró hegygerinc által van elhatárolva, mely a Garam- és Murányvölgy között vízválasztót alkot, s így a nagyrőczei egész pagony a Murány-völgy környezetébe esik, s annak Nagyrőcze városától éjszakkeleti irányban főoldalvölgyét képezi. A murányi uradalom e 8 pagonyában kitesz az urasági vadászterület összesen 46,758 kat. holdat, azon megjegyzéssel, hogy a vernári erdőtisztnek, a fővad, siketfajd, továbbá a medvék kivételével, házi szükségletére és a dú- és káros vadak pusztítására