Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

3. Természetrajz. - X. Vándormadár-e a fogoly?

84 első hó is (hejh, máskor nyomozni volt a jelszó!), most a négy fal közé zár a catharrus — igen alkalmas az idő arra, hogy „tanuljunk a természettől". Miután pedig t. barátom! tudom azt, hogy ön nemcsak a „fishing fly "-be szerelmes; de legyen bár Shakespeare szerint „az egész mindenség a dögleletes párák összfoglalatja" — mégis velem együtt imádja teremtményeiben a Terem tőt; engedje meg nekem, hogy e gyarló értekezést önnek ajánlhassam s ha ugy tetszik . . . vegye kedves lustaságában provocátiónak! * Alig van vad, mely — különösen vizslavadásznak több élvezetet okozzon, mint a fogoly. Thémánk már csak azért is, de meg azon oknál fogva is, hogy ujabb időben sokat foglalkoztatta a német sportlapokat s közte különösen az „Oesterr. Illustr. Zeitungot", nem lesz talán érdektelen. Az igazat megvallva épp ugy meg vagyok akadva, mint vadászati törvényünk, miután szép nyelvünk nem tesz — mint p. o. a német — külömbséget a „Wander-" és „Strichvogel" között. Nem lehetne-e e két fogalmat magyarul így kifejezni „vándor-" és „kószamadár". Az elsőnek bizonyos szükségszerű előfeltételei vannak, határozott az utja és iránya; a másodiknak nincsen. Szóljanak ehhez különbül nyelvészeink s ornithológjaink, különösen Madarász és Herrmann Ottó urak. Természetes, hogy ha egyáltalában igen — ugy a vándorlás a fogolynál csak az utóbbi értelemben engedhető meg; nem úgy p. o. a szalonkánál, mely más zóna alatt telel s nyaral. így vélekedik az „Oesterr. Illustr. Jagdzeitung" is. A dologhoz legelőször „Waldfreund" ur szólt. „Von der Bosch" ur, Németország egyik nevezetebb vadászati Írójának következő passzusához „a fogoly, legalább Németországban, nem vándor-, de még nem is kószamadár" fűzve okoskodásait. Ezen tételben van ugyan némi kis furcsaság. A „legalább Németországban". Hát vagy ott sem; vagy sehol. Sem a természet, sem annak törvényei, sem a fogoly nem más Németországban, mint egyebütt. A mi áll ott, áll egyebütt is; és viszont. „Waldfreund" ur okoskodásában odáig jut, hogy a fogoly Németországban (ismét) legalább azon értelemben kósza-