Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

2. Vadászat. - III. Tátrafüredi karczolatok

41 Midőn e statistica készült, régen volt. Azóta ismerek oly hölgyet, ki akkor született s ma már egy sereg ifjú úrnak fejét csavarta el. Azóta e szaporodás nagyon örvendetes. Biztosan megnégyszereződött az állomány s nincs okom Szentiványi Árpád úr szavain legkevésbbé kételkedni, hogy a Bástyán 25—30 dbot egy csoportban láthatni nem tartozik a ritkaságok közé. Áldja meg az Isten és óvja Szent Hubert azon nemes vadász-urakat, kiknek fáradságot s költséget nem kimélő buzgal na e gyönyörű eredményt létre hozta. * * * Szomorú egy év volt az az 1873. Ott fent Tátrafüreden, mely még akkor a rági patriarchalis Schmeks volt, s melyen nem is álmodtunk arról, hogy ma három világhírű telepre fog rajzani a Bábeltorony minden nyelvét beszélő emberek ezre mentek voltunk ugyan a bajtól. De lent az ázsiai rém grassált. Örökösen zúgtak a városkák s falvak harangjai, fájdalmasan hirdetvén, hogy az idegen ajkú, de páratlan magyar érzelmű s vasszorgalma által példányképül szolgálható jó népet sem kiméli a halál öldöklő angyala. S ez, s egyedül ez volt, a mi, de aztán alaposan megkeserité a lélek ezen balzsamu légben kiegyenlített nyugalmát. Hanem hát a vadászt mindez vissza nem riasztja szenvedélyének hódolatától. Alig vártam, midőn Blásy bácsi bekopogtat: „Fegyverre magyar!" A zerge.vadászat sohasem gyermekjáték. Járatlan utakon, nyaktörős sziklákon, óriás vizmosásokon s hegyszakadásokon kell fel-, le- s átkúszni. Mindenesetre jó tüdő, biztos lábak, erős kitartás, sok lelkierő s nem csekéty nélkülözés kell hozzá. De a mulatság felséges — a díj pedig aztán királyi. Szeptember 2-án virradt föl reám a nagy nap. Lázasan töltött éj után már kint vártam azt az elragadó pillanatot, a midőn a jóltevő nap megaranyozó szűzsugaraival a gyönyörű csúcsokat. Fél hatkor elindulánk a vadregényes Kolbach völgynek, hol a megelőzött esőszakadások után ugyancsak minden izmunkat igénybe vevő legényes lovagsport után, nagy reményektől dobogó kebellel, de nem minden lelki izgalomtól men-