Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

4. Vizslászat. - XV. Megjegyzések »a vizslák használhatóságáról fajsajátságaik szerint« czmű czikkre

133 vizslákkal egyenlően — nem egy kellemetlen jelenetnek voltam a tapsifülessel tanúja, habár be kell vallanom, hogy a pointer, legmagasabban álló intelligentiája folytán, legkönnyebben leszoktatható e bűnről. Megengedem, hogy több az elrontott, mint a helyesen vezetett pointer s hogy az utóbbiak ivadéka rossz kezekben még bolondabb lesz. De határozottan tagadom, hogy „a meleg nyúlnyomon s őzcsapán való hajtásnak" oka „a foxhound vér volna." Egyszerű oka az eb őstermészete, melyet okosan temperálni épen a dressura feladata. Tisztelt barátom különbül jobban tudja, mint én, azt, hogy ma minden fashionable pointer vére az Edgetörzsre vezethető vissza. Mr. Edge már egy félszázadja néma ember, legalább ennyi idő óta nem ömlesztetett a pointerbe új foxhoundvér. Söt tagadná az az angolokban a tenyésztés nagy mesterségét, ki azt állítaná, hogy ezen vérbeömlesztés nem egyedül a sebesség fokozatának czéljából történt, s nem ösmerné ismét azoknak észszerű eljárását, ha azt állítaná, hogy ezen sajátságon kívül — visszatérve az : „old spanish pointer"-re, minden más foxhoundtulajdonság gondosan vissza ki nem tenyésztetett. Csalhatatlanúl igazolja ezt czikkiró úr maga is, mondván, hogy „a pointer a foxhound d a 1 ellentétben magas széllel keres", sőt ezen magas orral való keresést mondja akadályáúl annak, hogy „a pointer a sűrűbe esett vadat, túlcsapva azon magas orral nem apportirozza". No, a mely vizsla a sűrűben fekvő vadat nem apportirozza, mivel azon „magas orral túlcsap", az nem szokott a csak alacsony orral követhető nyúlnyom után kiírthatlan természete folytán nyomozni. Igaz, hogy ha egyszer ez „Unartra" rákap; úgy — mint valamennyi vizslája a világnak — nemcsak némán fogja ezt tenni: de hangosan hajtani, mint bármely kopó. A mi „a kukoriczában s erdőben való használatot" illeti, én azt hiszem, hogy ott semmiféle vizslának nincs classicus terrenuma. A „sárszalonka iránti érdeklődést" — nem lévén nálam, nem ösmerem; de mindezen állításaival t. barátom egy nekem „Ralf" dolgában írott igen kedves levelében éles ellentétben áll. Az erdei szalonkára nézve nem akarok egy czikke után jövő entrefilére hivatkozni; lévén ott