Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

4. Vizslászat. - XII. Néhány általános szó a vizslászatról és állapotainkról

105 kiállítás napját megelőző estve ösmerkedési estélyt, a kiállítás bevégeztével pedig búcsú-ebédet rendeztek valamely vendéglőben, hol azután feszélytelenül kiki megette a maga beefsteakjét s megitta 3 deci borát, vagy sörét, de mindenesetre a bécsiek szokott kedélyessége volt a commerce képe. 1885-ben hazatérve a magyar királyba, asztalomon találok egy egészen a multak szokása szerint szerkesztett meghívót „Das Comité beehrt sich" stb. Éppen Boroszlóbol jelen volt kedves barátom : Wallenberg Pachaly Károly báró volt nálam, s kérdi mi az ? Meghívó, mondom, egy kedélyes estebédre, nincs kedved eljönni ? Szívesen mennék, mondá, de se meghiva nem vagyok, sem frakk nincs velem. Semmi, mondám, eljösz egyszerűen velem ; nekem sincs frakkom, megyek ezen utczai ruhában ; biztositalak, hogy jól fogsz a kedélyes compániában mulatni. S hat órakor lementünk a Sanct Stefans Kellereiba. Ki irja le azonban megkökkenésemet, midőn nemcsak egy chambre separéet nyitnak fel előttünk, hanem kellnerek helyett eg}' csomó galonnirozott lakáj kapkodja el botunkat, felöltőnket. Még jobban megdöbbentem, midőn a mellékajtót feltárva díszbe öltözött társaságot s gróf T raunt, ő Felsége fő vadászmesterét látom, hogy beneventál. Minden lekötelező szívessége mellett ezen főúrnak láttam, hogy kérdőleg futott végig jóságos szeme toilettemen. Nem volt mit tennem, bocsánatot kértem s indokoltam, hogy a meghívó egészen ugy szólván, mint a régiek — én is csak azt hittem, hogy a szokásos összejövetel lesz; de meg ezt hivén, még vendéget is hoztam magammal. Ő excellentiája kedélyesen mosolygott, s vége volt a kellemetlen intermezonak, a milyen is csak velem történhetik. A pezsgő között folyton növekedett a jókedv s folyt a toastok vad árja. Végig ittak boldogért, boldogtalanért. Feltűnt nekem azonban, hogy egy igen szeretetreméltó jelen volt úrról: gróf Wurmbrand Ferdinándról meglátszottak felejtkezni. Azt gondolám, ezen segíteni kell okvetlen. Szedd össze magad s mondj egy német toastot. Magam is megijedtem ettől, annyival is inkább, mivel a jó úr egészen idegen volt reám nézve. De eszembe jut, hogy hallottam, miszerint a Wurmbrandok czimerében sárkány van. Akár igaz, akár nem, jól van. S néhány szót előre bocsátva kijelentettem, hogy a gróf egészségeért neve