Hanvay Zoltán: Sport-szilánkok a vadászat-természetrajz és vizslászat köréből. / Budapest, Grill Károly, 1891. / Sz.Zs. 1435

3. Természetrajz. - XI. Hány válfaja van az erdei szalonkának

107 mam húzáson két szalonkát látnom, melyek egyike nagysága után Ítélve kéklábú volt, másika bagolyfejű, s melyeknek huzási, szerintem szerelmi szólása — mert ha nem ez lenne, ugy a szalonka őszi húzásán is szólna — világosan mutatta nemi gerjedelmüket; azonban — sajnos — én csak az egyiket kaphattam meg, de ez épen a kéklábú volt, s ha ennél fel­tevésemben nem csalódtam, bajosan csalódhattam a másiknál, melynek bagolyfejénél nehezebb volt az opticai csalódás. Már most, ha az elpárzást a kék- és sárgalábuaknál, illetve bagoly­fejüeknél tény gyanánt vesszük, csak a természet törvényeit kell követnünk, hogy azon logicailag helyes következtetésre jussunk : mivel elpárzottak, egy fajhoz tartoznak. Most tessék ám azt elhinni, hogy a mésalliance az álla­toknál sokkal ritkább, mint az embereknél. Például láttunk ugyan kanárit csízzel, vagy, hogy honi példánál maradjunk, utóbbit a stiglinczczel elpárzani, de csak akkor, ha a minden­nél hatalmasabb szaporodási ösztön saját fajával nem volt kielégíthető, t. i. fogságban. Soha ezt senki szabadban nem észlelte sem megtörténtében, sem eredményében. Pedig ki tagadná e madarak faj rokonságát ? Miért tenne e részben a szalonka kivételt akkor, midőn ösztönét saját fajával kielégíthetné ? Vagy miért állana meg a kéklábú a sárgalábúnál és viszont, miért ne menne el p. o. a nagy mocsári szalonkáig, mely szintén fajrokon s gyakran található erdő alatti mocsárakon ? S mégis senki nem észlelte ezek elpárzását. Hát még a Hoffmann kimutatása a színváltó­satoknál s átmeneteknél mit vétett? Nem viciálja azt azon kivétel sem, hogy a házi állatok­nál megesik, hogy a kacsa a tyúkot zaklatja, ki tudja: nem hat-e a házi állatokra is az emberi civilisátió okozta bujaság vissza? De félre a rossz tréfával, a házi állat bő tápláléka ép annyira fokozhatja a nemi ösztön túlkapásait, mint az em­bereknél. A harmadik : a korábbi húzás vagy vándorlás, és talán azon körülmény is, hogy az u. n. kéklábú faj nehezen' tart ki a vizsla előtt, a külön faj melletti érvül gyermekesen gyönge. Magam is lőttem egy nap alatt ilyet is, olyat is. Legfeljebb annyi áll, hogy a kéklábuak (melyek, még azt is megengedem,

Next

/
Thumbnails
Contents