Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

XIII. A fajbeli tenyésztés segédeszközei

— 81 — c) A kiállítás. Habár a vizslának főbecsét a vadászati képesség képezi, mégis be kell ismernünk azt is, bogy az alkat, mint a faj küljellege is nagy fontossággal bir, s hogy mennél tisztább a faj — annál correctebb a testalkat. Nincs nevetségesebb azon állításnál; mit bánom én, akárminő a vizslám. Plútóm, sehol se nyerne; de nincs párja széles e világon! Ezen állítás alapjában sántikál. A tévedés főalapja abban rejlik,hogy kiállításon nem csupán a szépség díjaztatik, ez némileg mellékes dolog. A fő az, hogy az állat a fajjelleg megállapított jellegzetességének megfeleljen. Competens bíró ép oly élvezettel nézhet egy correct német vizslát, mint egy olyan angolt, daczára az absolut szépség kétségtelen nagyon különböző fokának. Azt akarni azonban, hogy midőn a correct fajjelleg kizárólagosan csak gondos tenyésztés eredménye lehet; az mégse jöjjön tekintetbe : az contradictio in adjecto. Igaz, hogy a kiállítások egyedül ebeink fajjellegét feltartani alig lennének képesek; de mint segédeszköz a fajjelleg ismerésére mégis becses valami. Van ennek, ha túlhajtatik, még káros következése is t. i. a sok kiállítás és sok díj miatt az eb folytonosan kiállításról kiállításra jár, s ezzel elvonatik tulaj donképeni hivatásától, s így »Showdogokat« nevelnek, s ezek ivadékai mindig hátrább maradnak azokéi fölött, melyek czéljaikra használtatnak vadászati használhatóság, vagy legalább fölfogásra nézve. az angol vizsla. 6