Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482
XV. Az idomitásról
— 97 — gólnál is hiba, smely úton legfeljebb aztélehetjük el, hogy szükség nélkül tönkre teszszük az angol vizsla jólkiérdemlett renornm é e j á t. »Óvakodjunk mindenben a túlzástól.« »Egész köteteket lehetne írni — mondja Bevan — a Fieldtrialről, de mi csupán néhány megjegyzésre szorítkozunk. Szerencsés azon halandó, ki vizsláját úgy vezette, hogy a versenyen nyerhessen. Erre csak jó mester képes. Elkerűlhetlennek tartom azt, hogy az emberek a Trialenis lassan járván, ezáltal módot adjanak ebeiknek a tér gondos átkutatására. Fájdalom, legkevesebbje cselekszik így. Sőt ellenkezőleg egyik a másik ellen rohan eszeveszetten, azon tévhit folytán, hogy így az ő ebe csinálja az első jó pontot. S ép ez uton érik el azt, hogy a tér gondos átkutatása lehetetlenné válik. Nem a megbecsülhetetlen pace ellen szólok; de a féktelenné tétel ellen. Ép így cselekszenek ifjú vadászuraink. Fékezhetlen füzükben mielébb lövéshez akarván jutni, rohannak a kidűlésig, izgatottá válnak ; átgázolnak a vadon, vagy elhibázzák azt és elrontják ebeiket. Mindkét hiba ellen meg kell találnunk az óvszert, vagy a büntetést. A Fieldtrial az orr bebizonyítására való; az eszeveszett rohanás épen ezt teszi le lietlenné. az an'gol vizsla. 7