A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől. Pest, Emich Gusztáv, 1866. / Sz.Zs. 1463

11 mindenkit meglep. A vízvezetést pedig — mely párját keresi — jeles főmérnökünk R e i 11 e r urnák köszönjük. Sokat tettek a vállalatért még Preissner és Z s i g m o n d y mérnök urak. Nagyobb épület tizenegy van és ezenkívül számos apróbb. Tekintetbe véve, bogy a társulat tőkéje 80,000 forintnál nem több, és bogy ebből tartalék tökét tett félre, az eredmény meglepő és csakis a legnagyobb takarékosság mellett volt eszközölhető. Mielőtt megkezdenők kőrútunkat a kertben, még csak azt kívánom tájékozásképen megjegyezni, miszerint a társulat jelenleg öt száznál több állat birtokában van, s az érdekes állatok gyiijteméye naponként szaporodik. És most tekintsük remire az egyes építményeket. A kert keleti oldalán, a telek közepe táján, a Pávasziget felől van a bemenet. Néhány ölnyire a bejárattól árnyas fák között áll a fiatal medvék barlangja. A társulat jelenleg nem rendelkezvén oly nagy tőke felett, hogy nagyobb medvevár építésére nyolez-tizezer forintot kelthessen, nem tehetett mást, minthogy egyelőre kissebb — fiatal medvék számára késziC tetett helyiséget, hanem ezt igyekezett aként kiállítani, hogy az nemcsak a szükségnek megfelelő legyen, hanem egyszersmind izlésteljes alakja által sorakozhassékatöbbi építményekhez. E helyiség terebélyes facsoport közé helyezett szirtbarlangot képez két kijárással,s elöl három öl széles,három öl hosszú elöudvarral,melyet kilencz láb magos erős vasráczozat vesz körül. E tér elegendő 2—3 fiatal medve befogadására, jelenleg azonban még csak két lakosa van ; egyike egy jókora nagyságú fiatal erdei medve (Ursus arctos, brauner Bär). Kristóf — igy nevezték el őt az etetők — ismeretes a részvényesek nagy része előtt, kiknek osztatlan tetszését kinyervén, ugy hiszem, néhány sort szentelhetök ö maczkóságának. Kristóf igen szép reményekre jogosít, s ha pályáján ugy halad előre a mint azt eddig tevé, valószínű, hogy érdekes egyéniséggé fogja magát kinőni. [Jj szállását csak nem rég foglalta el, s a telet ideiglenes tartózkodási helyén, lánczra kötve töltötte el. A télen még mint bocs, annyira szeretetreméltó volt, a minő csak lehet egy medvebocs, s őre Angelo oly örömtől ragyogó szemekkel mutogatta nekünk, mint némely mamák és papák szokták elkényeztetett borzas kamaszaikat bemutatni, kikről meg vannak győződve, hogy született geniek ; szerencsére maczkó sem nem pingált, sem nem zongorázott, de még csak nem is énekelt — hamisan, a mint az oly csoda gyerekek