Magyarországi vadászati, valamint a vadászati- és fegyveradóra vonatkozó törvények magyar és német nyelven a szükséges magyarázatokkal, póttörvényekkel, rendeletekkel stb. / fordította és kiadta Heymánek R. Ferencz. Budapest, Heytmánek R. Ferenc, 1898. / Sz.Zs. 1453

II. A fegyveradóról és a vadászati adóról. - Általános intézkedések

188.3: XXIII. TÖRVÉNYCZIKK a fegyveradóról és a vadászati adóról. (Szentesítést nyert 1883. évi április hó 8-án. Kihirdettetett az „Ország-es Törvénytár" 9. számában 1883! április hó 13-án.) I. FEJEZET. Altalános intézkedések. 1. Az 1875: XXI. törvényczikk hatályon kívül helyeztetik és ennek helyébe a f'egyveradóra és vadászati adóra nézve a következők rendeltetnek: 2. §. Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő vadászatra használható lőfegyverek után ; úgyszintén azon fegyverek után, melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő-, vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában vagy használatában vannak. 3. §. A fegyveradón kívül vadászati adót fizet az: ki a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogosítva van és ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kíván. Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemű ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet. 4. §. Ugy a fegyveradó, mint a vadászati adó fizetése alól az uralkodó család tagjai ki vannak véve. 5. §. A fegyveradó alól kivétetnek: a) közintézetekben, nyilvános gyűjteményekben, közhatóságoknál őrzött fegyverek; b) emlék- vagy családi ereklyeként tartott fegyverek; c) magánosok oly fegyvergyűjteményei, melyekben már használaton kivül lévő. régi szerkezetű fegyverek tartatnak; d) a kizárólag ezóllövészeire használt fegyverek; e) a csendőröknek, az állami rendőröknek, törvényhatósági, városi, állandóan alkalmazott községi rendőröknek, fegyőröknck, pénzügyőröknek fegyverei; — 36 —