Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

7

4 . időközben a nap áttört a felhőkön, arra kértem nagybátyámat, hogy néhány óráig várakozzék még, magam pedig a kegyetlen illatú zsákmánynyal a kőbányába ereszkedtem le. Oda érve, én és Saurma báró egy kedvező megfigyelő állást kerestünk s messzelátóval a kezünkben várakoztunk a történendő dolgokra. Egy negyedóra alatt megjelentek az első nagyobb keselyük, a hatalmas fakó keselyű: V u 11 u r F u 1vus; kimért nyugodt szárnyütésekkel röpkedték körül a hegy csúcsait; egyik a másikat követte s csakhamar hatvan körül lehettek együtt a levegőben. Most egy meglepő izgató pillanat következett be, midőn az első összevonta szárnyait s a szűk hegytorokba lecsapott, példáját követte e jelre a többi is; miként a sziklagörgeteg, úgy rohant le szédelgő magasságról egyik keselyű a másik után; az utolsók még nem érték el céljukat, midőn a sziklaütegekből füstöt láttunk felfelé gomolyogni. Gyors széjjeliramodás, vad rendetlenség támadt a lövésre a nagy madarak között. A messzelátó segélyével észrevettem, hogy egy erősen meglőtt keselyű gurult a köveken s liogy Ozmán a zsákmány után sietett. Miután az éhes társaság semmi kedvet sem mutatott a hely elhagyására, gyorsan, a mint csak lehetett, rejthelyünkhöz siettem a keskeny szikla-ösvényen. A nagyherceg öt óriás keselyűt ejtett el egy lövésre, azon percben, a midőn azok a dög fölött összedugták fejeiket.