Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

70 Egyszerre egy gyorsan a haraszton át, menekvő állatot hallottam felém közeledni, s csakhamar előtűnt a fal hosszában iramodva egy sakál. Egy szerencsés lövés a földre teríté. Csak nagy nehezen tudtam zsákmányomat, a nyomot követő borz ebek dühe elől biztosítani. Valóságos afrikai sakált, egy sárga-vöröses, sovány, hosszú lábú, hegyes fülű állatot ejtettem el. A többi urakhoz siettem. Hoyos oly szerencsés volt, s egy hatalmas C a n i s L up a s t e r fajhoz tartozó afrikai nőstény farkast lőtt le. Midőn a kertet néhány benszülöttel újra áthajtattuk, ismét egy farkas jelentkezett, a melyet részemről a harasztban zörögni hallottam s vadászom látta is, de a melynek, sajnos, lövés nélkül sikerült a falakon átmenekülni. Két erdei szalonkát is láttunk, ámde a lőtávon túl; fenn magasan a levegőben daru-csapat szállott s a sűrű narancsfák között a legkülömbözőbb szárnyasok tanyáztak. Rövid, de sikerült vadászat után elhagytuk a kertet, s haza indultunk. A nap lenyugodott, az árnyék mindig hosszabb lön s a sötétség beállott. A keskeny s magas töltés hátán vezető út már nappal is veszedelmes volt s a sötétségben épen nem vala csábító s igy elhatároztuk a csatoma-szeldelt tenyészföldet elhagyni s a sivatagon keresztül kocsizni. Eleinte jól haladtunk, de a lovak ereje csakhamar kimerült s csak lépésben vonszolhatták a mély homokban a nehéz kocsikat előre.