Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

65 s Heliopolis közelében levő tömjénfa-ültetvények nagyon határozott útbaigazítást adnak a görög irók mesés mondájához az öreg Phönix madár megégéséről, tömjénből alkotott fészkében. A középkorban a régi tömjénfa-ültetvények nyomai még meg valának. Heliopolis és az egész kerület, melynek e város székhelyét képezi, az egyiptomi ó-kornak napjaiban legrégibb s legnevezetesebb városnak tartatott. Memphis és Theba mellett, történetileg is emlékezetes város Heliopolis. Az egyiptomi műveltség történeti fejlődésének legrégibb elökorát tünteti e város fel, ép úgy, mint Memphis, a reá következő pyramis építő királyok idejét és Theba az egyiptomi nagyhatalomnak, időszámításunk előtt a 18-ik századtól a 13-ik századig terjedő fénykorát. Heliopolisban ismerték fel első állomását a keletről jövő Kusita arab törzsnek, a mely legközelebb a Delta-kör keleti területét foglalta el s a napimádást ott hozta be, a hol első állandó telepét megalkotá. A történet folyamán, a legrégibb uralkodóházak idejétől kezdve, templomokkal, szobrokkal s obeliszkekkel diszíttetett Egyiptom királyai által Heliopolis fel, ugy hogy azok nagysága és sokasága az arab irókat még a középkorban is bámulatra ragadta. Mig a görög műveltségű Ptolomeusok, elődjeik emlékeit érintetlenül hagyták s a templomvárost minden profán megszentségtelenítéstől megóvni törekedtek, a római kényurak a régi szent helyeket emlékeiktől megfosztani kezdték. így vándorolt Heliopolisból Tibérius alatt két obeliszk Alexandriába, hogy itt az ügynevezett Cásareum, vagyis Cásar temploma előtt, felállíttassék. Mások Rómába és Konstantinápolyba vándoUTAZÁ.S KELETEN. 5