Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

57 a világtörténelem ezer meg ezer éves tanúinak a lábainál állunk. Sajátságos borzadást érez az utas, a ki e rég elmúlt idők emlékköveit először szemléli egészen közelről, s kezeivel megérintheti azon köveket, a melyeket az emberi munkaerő és ügyesség ép ugy rakott össze és helyeztet egymásra néhány évszázaddal Ábrahám előtt, mint amint ma láthatók. Gizéh pyramisait leirni annyi volna, mint a már számtalanszor megirt rajzokat utánmondani. Az utazási kézikönyvek s a legmegtaposottabb tourista-ösvények keretébe tartozik csak ez, mert már az ősidők uralkodóinak síremlékei is Rigi színvonalára sülyedtek, a hol a tiszteletreméltó kőlapokat a nyugoti touristák buta nevei mocskolják be. Közelebb szemügyre vettük a Cheops-Chefren és Menkera pyramisokat s a sivatag homokja által csókdosott Sphinx testét; egy másik pyramisra néhány arab mászott fel, hogy a rajta lévő sakálokat lekergessék; sajnos, nagyon rosszul állottunk fel s két sakál minden háborgatás nélkül jutott le, a végtelen, völgyek és zátonyokkal átszeldelt sivatagba sietve. A kövek között félmagasságban véghetetlen ügyességgel ugráló állatokra több lövés tétetett, de eredménytelenül, mert a távolság igen nagy vala. A pyramisok korántsem gyakoroltak reám oly hatást, mint valami építészeti műremekek; különösen a midőn emberek és állatok másztak rajtok, csak mesterséges bércnek néztem azokat. A nap hanyatlott, a szép tájkép gyönyörű világításban úszott, arany színben ragyogtak a pyramisok agg