Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

31 tározhatlan jellegével bírtak, kiket a »Levantei« névvel jelölnek meg. Az olasz, görög, örmény és zsidó jellem vegyüléke ez. Majdnem kivétel nélkül európai mód öltözködnek, legnagyobb részök azonban fezt visel fején; ezeken kívül még dalmatákat, albánokat, törököket és kis-ázsiaiakat is vettem jelmezükben észre; a keresztyénséget számos görög pópa s néhány Ferenc-rendi barát képviselte. A szamárhajtó, teher- _ és vízhordó arabok ugyan megfordulnak az európai városnegyedben is, de legnagyobb részük mégis csak az arab negyedekben marad. A gazdag bankárok házai előtt szerecsenek és nubiaiak állanak, a kiknél nem annyira hasznos, mint inkább fényűzési tárgyat képeznek. Csakhamar meguntuk az egyes utcákat s az arab negyed felé hajtattunk; néhány szűk utcán át, melynek keleti stylben épült házait erkélyek és rostélylyal ellátott hárem-ablakok diszíték, a keleti élet gócpontjához értünk; mindig lassabban és lassabban haladtunk, mig végre-a kocsiról le kellett szállnunk. Gyalog haladtunk át a bazáron. Alexandria nem szerepel arab városként, s jelentéktelen bazárja, sajátságos életével, üzelmével mégis megragadólag hat azon európaira, a ki egyenesen nyugotról jőve, keleti élet által még nem környeztetett. A kíváncsiak, eladók és vevők tömege, az ácsorgó gyermekek, lebzselő kutyák, a figyelmetlen szamárhajtók, a sajátságos jelmezek és jellegek már itt is képviselve valának, csakhogy sokkal kisebb mértékben, mint Kairóban; az arab negyedek s a khalifák régi városának az