Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae

159 »Elephantinét, a rómaiak idejéből származó Nilusmérővel s az egyiptomi történet korábbi korszakaiból eredő épületek maradványaival, ma már csak festői fekvésénél fogva s a vízesések miatt látogatják az utasok. Régi fénye, a mióta a núbiai székváros s a hozzá tartozó templomok és szobrok elsöpörtettek a földszínéről, eltűnt. Az ó-korban, egészen a rómaiak idejéig, egy erős helyőrség tartatott itt, melynek a várost, a délfelől jövő támadások ellen megvédeni volt feladata. Ugyanezen célból, a délről intézett rablótámadások megakadályozására, épült az országúton, Assuántól Philae szigetéig a régi bástya, melynek futóhomokkal félig elfedett maradványai még ma is láthatók.« Midőn a nap nyugvófélben vala s a szép vidék szin- és fénypompában úszott, Iloyos és én ismét elhagytuk a hajót. Egy fehér öltözetű s hosszú fegyverrel ellátott núbiai, kit Assuánban jó vadásznak ismertek, a városon végig, az utolsó házakhoz vezetett. Itt azt tanácslá, hogy néhány percig várakozzunk, mert a ragadozó állatok zsákmányt keresve, Assuánnak egészen a külső részeibe is be szoktak estelenkint hatolni. A kutyák ugattak, a gyermekek kiáltoztak, egy csapat ababdé ujjongva vonult haza a sivatagra s mindezek dacára még is megjelent egy a lacsony szélmalom halmon egy sakál, a következő percben azonban el is tünt a kövek mögött. Miután az éj óriás léptekkel közeledett, a sírvárosba siettünk; egy sakál mellettün k suhant el, szerencsés lövésem földre teríté. Ama hegy tövéhez, a melynek csúcsán