Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - I. Rész. (Előkészületek. Elutazás Bécsből. Miramárhajó. Korfu. Zante. Alexandriafelé)

10 a lépcsőzetesen épült város, ódon, tömött házsorainak, vakító fehér falai, zöld ablakai s lapos fedelei nagyon emlékeztetnek Olaszországra; van azonban az egésznek egy különleges görög jellege is, a melyet az orthodox templomok gömbölyű kupolái még jobban kidomborítanak. A fellegvárnak függélyesen a tengerbe eső sziklafalait körülhajókázva, a gazdag korfubeliek kertjeivel és villáival megrakott előhegynek déli oldalához értünk; megláttuk a bájosan fekvő királyi nyaralót, Pondikonisit, Kastrades elővárost, s ez alatt a parton, vad myrthusok között a régi Aeskulap templom romjait; tovább gőzölünk egészen Kardákio öbléig, a melynek bejáratát két kis éziget zárja el; az elsőt, mely erős szikla, s melynek fő díszét narancs, cyprus s birsfán kivül egy régi görög templomocska s a szent Basilius rendjéhez tartozó két szerzetesnek a lakháza képezi, Pondikonisinek hivják s Odysseusnak Posejdon által kővé varázsolt hajóját képezi: De ím, Posejdon közéig, Megérinti kezével és — Megkövülten a tengerfenékhez Tapad s mozdulatlan áll. rr O pedig tovább halad! Önkénytelenül jutnak e sorok eszünkbe, s míg gondolataink részint a gymnasialis tanulmányok kínjait, részint a régi görögök tündérvilágát szárnyalják be, a sziget lépcsőin haladunk fel. A piszok, mely e szigetet borítja, épen nem költői. Két mezítlábas, bozontos szakállú, hosszú hajú, rongyos kék ruhába bujt szerzetes üdvözli az idegent. A templom valódi orthodox jellegű s egy gazdagon aranyozott válaszfallal két részre van osztva; a falakon