Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae

118 Nilus jelképét a bivalyok által vontatott vízműveknek éjjel-nappal tartó fütyülése és a meztelen, barna fellahk képezik, kik a szakadékos partokon lépcsőzetesen állva, az áldást adó nedvet kanálhoz hasonló eszközökkel merítik s öntik a csurgók- s csatornákba. Városok és falvak mellett sikamlottunk el. Az agyagból épült, földszínű helységeknek, a melyeknek a romszerü rendetlenség elvitázhatlanul, festői bájt kölcsönöz, a világoszöld pálmák, a kimagasló imatornyok s galambházak az ismertető jelei. Számtalan kánya röpködi körül az emberi lakhelyelyeket; kutya-ugatás, szamár-, bivaly- és teve-ordítás, az arabok rikoltása, a vízművek panaszhangja, por, piszok s rendetlenség a rendes ráadás. A hosszú homokzátonyokon, a viz által partra mosott hullák mellett óriás keselyűk és dögkeselyűk állanak; a képnek daru, gólya, kanálosgém, szürkegém, gödény, nílusi lúdcsapatok s a legkülönbözőbb rucák kölcsönöznek élénk jelleget; a szakadékos partokon sarkantyús bíbicek, billegtetek, rárók, fecskék s a kis viziguvatok egész serege hemzseg. Az európaiak minden gőzhajóról s minden talpról rá szoktak puskázni e téli szálláson levő vizi állatokra s igy a fedélzetről valami eredményes vadászatra gondolni sem lehetett, a félénk állatok ugyanis a közeledő hajók elől már messze távol felemelkednek. Abu Tig község mellett haladunk el; a hegyek, jól művelt síkságnak adva helyet, háttérbe húzódnak; csakhamar a folyamig nyúlik be azonban ismét a magas, régi kőbányákkal és sírokkal keresztül-kasul vájt »Gebel-SchechHaude« hegye.