Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - III. Rész. (Utazás Abuksárba. Vadászatok Fájum tartományban. Visszautazás Abuksárba. Siut felé)

95 rántsem oly nagy és hatalmas, mint az általam elejtett hím, feküdt előttünk. Ez eredmény után felhagytunk a további kutatással s a fáradt, többé-kevésbé megsebzett ebekkel sátrainkhoz tértünk. Az idő a délelőtti órákban megromlott. Világosszürke felhők fedték az égboltozatot s néhányszor finom eső permetezett, a mi itt a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Az éjszaki vihar ismét fokozódott s az elmúlt nap pörzsölő melegét, a gyors változás folytán még érzékenyebb hűvösség váltá fel. A tó hullámai magasra csapkodtak s a halászok kijelenték, miszerint ily körülmények között, a sziget elhagyása, a lehetetlenségek közé tartozik. A világtól tehát Robinson módjára el valánk e kis szigeten zárva. A tanyán csinos és sajátságos kiállítást rendeztek vadászaink. A sátorkötelekre ugyanis sorba felaggatták az elejtett vadat. A két hiúz, a tegnapi farkas irhája, Pausinger gödénye, különféle vizi szárnyas és két sas nem utolsó látványt nyújtottak. Kikészítőnknek mind a két keze tele volt munkával, gyorsan és kiválóan jól dolgozott. Egy nagyszerű villásreggeli után, melyet Hassán tálalt föl, kedélyesen pipázgattunk sátrainkban, a pompás keleti tanya-életet élvezve; egyszerre felfedeztem, hogy a sziget éjszaki fokán, a part és a sziklakúp közötti térséget mindenféle szárnyas borítja. Távcsővemmel egész csapat kócsagot, gödényt, csüllőt. és halászsast ismertem fel. A mennyire csak lehetett, elfedetten másztam a part hosszában a félig alva emésztő társasághoz. Közel valék