Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

Versenyek

138 Fónagy : A vizslaiclomítás és pedig felváltva. Az ebeket ugyanis keresésük közben nem lehet szűk korlátok közé szorítani, néha egymástól 300—400 lépésnyire is vannak, és ilyen esetben minden eb mögött van 2—3 bíró, akik egymást felváltják. A birók megkívánják a versenyző ebtől, hogy jól álljon s minél messzebbről, szépen húzzon a vadra, s ha fogoly, fürj, fáczán előtte szalad, utána óvatosan s precisen húzzon; ha versenyző társa áll, ugy secundálnia kell, azaz ne háborgassa, irigységet ne mutasson, hanem a mint észrevette, hogy társa áll, azonnal álljon ő is, bárha nem is a vad szimatját, és legyen bár a két eb egymástól 100 — 150 lépésnyire, de ha az egyik a másik állását észrevette, minden bízonynyal állani kell a másiknak is! Azt azonban megteheti a secundáló eb vezetője, hogy ebét felhuzatja. vagy a versenyző- és vadat álló társhoz vagy pedig mig ebe megkapta, a vad szimatját. Ez igen szép látvány, és mindenesetre ugy a birók, mint a verseny iránt érdeklődők méltányolják az eb e szép és igen hasznos tudományát. Megkívánják tehát az ebtől, hogy ha megállotta a vadat s az előtte kiveretik, legyen az nyul, fáczán, fogoly vagy fürj, az eb a vad kitörése után azonnal összeessék s a lehető legnyugodtabban maradjon fekve, de ez mind kommando nélkül történjék meg! A bíróság tagjai tetszésök szerint bár mikor lőnek a kitörő vadra, az ebnek sem idegességet mutatni, sem pedig lövésre beugrani nem szabad; ha a leeső vad után szaladna kommandó nélkül, már ez is hibául róvatik fel, mig ellenkező esetben a jó pontokat