Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

Félénkség

lOfi Fónagy : A vizslaidomítás őt le; felszabadítva, ismét hagyjuk keresni; a legközelebbi megállásnál süssük el fegyverünket és figyeljünk ebünkre; fektessük le a lövés után, mit, ha megtett, dicsérjük meg és szabadítsuk fel. Ha helyesen viselte magát, most már lőhetünk előtte vadat, hanem a legnagyobb óvatossággal, a lövés után azonnal használjuk a kommandót a lefekvésre, mit ha az eb megtett, hagyjuk nyugodtan feküdni. Kevés idő múlva simítsuk meg és használjuk a kommandót az apportírozásra ; néhányszor így figyelve reá, ebünk nem fog commandó nélkül apportirozni. Ha azonban a sok vadászat után, a mikor megengedem, hogy nincsen mindig az embernek ideje ebére oly nagy pontossággal figyelni, ismét beleesnék ezen hibába, három napi próba után ilyen eljárás mellett sikerül ebünket ismét a rendes útra terelni. 8a. A félénkség Félénkségnek nevezem az ebnél azt a magaviseletet, midőn tulajdonosához bizalommal nincsen, hívásra oda megy ugyan, de farkát lábai közé vonja, hátát felgörbíti, fejét sunyin tartja s a megjelenéskor is nem néz tulajdonosára egyenesen, hanem fejét oldalt tartja és csak úgy pislog fel, aztán farkát folyton bevonva, hanyatt fordul, végül aztán félelmében egész tócsát csinál maga alá és legvégül aztán tulajdonosa nagyot rúg a szegény párán, mire persze nagy sietséggel rohan az amúgy is agyondresszirozott és félemlített eb. vagy az ágy alá, vagy ahol egy kis menedéket talál. Ilyen a félénk eb otthon. Kint magaviselete a félénk ebnek nem kevésbé boszantó és kiállhatatlan, mint bent. Az ilyen eh nem