Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 92 — felebbezése folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlottak a nekik tulajdonított vadászati kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentetnek. Mert a folyó évi május hó 1-én 50/kih. szám alatt kelt alispáni jelentés szerint a marasztaltakat állítólag tetten érő R. F. uradalmi vadász-segéd felvigyázói minősége az idézett 1883. évi XX. t.-czikk 41. §-a e) pontja értelmében a hatóság előtt bejelentve nem lévén, vallomása vádlottak tagadásával szemben, többször emiitett t.-cz. 40. §-a szerint teljes bizonyító erővel birónak nem tekinthető, minélfogva panaszlottak ellen a vadászat ténye, más bizonyiték hiányában, beigazolva nem lévén, őket annak vádja és következményei alól fel kellett menteni.« Szolgálatára meg nem hitelt mezővednek, bár hit alatt tett vallomása, panaszlottnak tagadásával szemben bizonyitékot nem képez. ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1888. évi május 9-én 1562/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának folyó évi márczius 2-án 111. kihágási szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a k—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet nem felebbezett részeinek érintetlenül, felebbezett részeinek pedig helybenhagyásával J. G. p—i lakos azon kihágás miatt, hogy nyájőrző ebei a törvényszerű nehezékkel el nem látva, idegen vadászterületen találtattak, az 1883. évi XX. t.-cz. 32. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá J. M, és S. M. egyetemlegesen 3 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el : az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, nem felebbezett részeiben érintetlenül hagyatik, felebbezett részében azonban megváltoztattatik s panaszlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Mert azon körülmény, hogy panaszlott nyájőrző ebei a szabályszerű nehezékkel ellátva nem lettek volna, panaszlott tagadásával szemben, pusztán a szolgálatára meg sem hitelt M. J. mezővéd, bár hit alatt tett vallomásával, beigazoltnak nem tekinthető.« A vadászati kihágások ismétlése esetében az 1883. évi XX. t.-cz. 33. §-ában előirt súlyosabb büntetés csak akkor alkalmazható, ha az előbbi vadászati kihágásokért lett elitéltetések hitelesen beigazolva lettek. A kihágási ügyek tárgyalásánál mindenkor jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. Ily értelemben határozott a belügyminiszter 1888. é. 3393. sz. Somogyvármegye közönségéhez intézett alábbi rendeletében: »A vármegye alispánjának f. é. april hó 16-án 155/kih. sz.