Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 86 — összeget a szegények között szétosztották: a mennyiben a bt. 367. §-ának tényálladékát képezhetné, a kir. biróság által elbírálandó.« Ha valaki oly helyen vadász vadkaesákra, hol a vadkaesák költeni nem szoktak, az 1883. évi XX. t.-cz. 9., 11. és 29. §§-aiba ütköző kihágást nem követ el. Ilv értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter 1886. évi 248. sz. a. Szabolcsmegye közönségéhez intézett következő rendeletében : »A megye alispánjának m. é. nov. hó 11-én 181. szám alatt kelt II. foka ítélete, mely szerint a kisvárdai járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával S. Zsigmond tiltott időben való vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 9., 11. és 29. §§-ai alapján 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldatik és nevezett a reá kiszabott büntetés alól felmentetik; mert az alispáni jelentés szerint az ajaki határban, hol a nevezett, vadkacsára vadászott, vadkacsák költeni nem szoktak; ennélfogva az Ítélet alapjául szolgált §§-ok a kihágás minősítésére és a büntetésre alkalmazhatók nem voltak.« A községben való lövöldözés azon esetben nem képez az 1879. évi XL. t..-cz. 115. §-a szerint büntetendő kihágást, ha ide vonatkozólag hatósági szabályrendelet nem létezik.*) Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1890. évi 659/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának 1889. évi junius hó 18-án 175/kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a b—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával B. I. G. községi görög keleti lelkész, a X. községben való lövöldözés által elkövetett kihágás miatt, az 1879. évi XL. t.-cz 115. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá 5 frt 50 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt közvetlenül ide benyújtott kérvénye folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatok s panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert a községben való lövöldözés csak *) Az idézett törvényszakasz szerint ötven forint pénzbüntetéssel büntetendő az : a) a ki a hatóság tilalma ellen valamely községben vagy ennek közelében lő; b) a ki lőfegyvert használatra, vagy töltött lőfegyvert felügyeletre olyan egyénnek enged át, a ki az erre szükséges jártassággal vagy értelmi tehetséggel nem bir. Szerk.