Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

-80­kelt következő rendeletében: »A vármegye alispánjának folyó évi április hó 23-án 64/kih. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a k—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet rész­ben való megváltoztatásával M. I. és társa N. községi lakosok idegen vadászterületen engedély nélkül való vadászás által elkövetett kihágás miatt az" 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 50—50 frt pénz­büntetésben, nem fizethetés esetében 5—5 napi elzárásban, továbbá fegyvernek engedély nélkül való tartása által elkövetett kihágás miatt a 344/885. számú szabályrendelet 5. §-a alapján az elkob­záson felül 10—10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 1—1 napi elzárásban marasztaltattak, a tiltott időben való vadászás ki­hágásának vádja alól azonban felmentettek, végül az iratoknak a fenforogni látszó jövedéki kihágások elbírálása végett illetékes helyre leendő áttétele rendeltetett el; az elmarasztaltak által közbe­tett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az 1883. évi XX. t.-cz. 24. §-án alapuló részében megváltoztatik és vádlottak a tiltott idő­ben való vadászás által elkövetett kihágásban is hibásoknak nyil­váníttatnak és azért az 1883. évi XX. t.-czikk 29. §-a alapján 10—10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1— 1 napi elzárásban és a felmerülhető végrehajtási, illetőleg tartási költségek megfizetésében marasztaltatnak, mert orvvadászat esetében, ha ez az általános tilalmi időszak folyamán történt, mindig a tiltott idő­szakban való vadászás kihágásának tényálladéka is fenforog, ha csak a vádlott nem igazolja, hogy oly vadra vadászott, melynek elejtése azon időben megengedett; egyéb részeiben az Ítélet indokai­nál fogva s még azért is, mert a tartott póttárgyaláson a vadászat ténye szemtanú vallomásával igazoltatott be, kétséget kizárólag, helybenhagyatik oly hozzáadással, hogy a vádlottak a felmerülhető tartási, illetőleg végrehajtási költségeknek megfizetésére is kötelez­tetnek.« Erdőkerülő által a tilalmi időben elkövetett vadászati kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-ez. 29. §. alapján kirótt pénzbüntetés nagyobb mértékben alkalmazandó, mivel ezen kihágás az erdőőrre nézve súlyosabb beszámitás alá esik. Ily értelemben határozott a belügyminiszter 1887. évi nov. 7-én 4359. kih. sz. a kelt Beregmegye közönségéhez intézett rendeleté­ben: »A megye alispánjának f. é. szeptember 13-án 77. kih. sz. alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a beregszászi rendőr­kapitány által hozott elsőfokú ítélet módosításával Cs. P. erdő­kerülő tiltott időbeni vadászás miatt az 1883: XX. t.-cz. 29. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében két napi elzárásban marasztaltatott el, P. K., R. K. és M. G. felmentettek: az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva azzal hagyatik helyben, hogy vádlott büntetése,

Next

/
Thumbnails
Contents