Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 70 — megye közönségéhez 1889. évi szeptember 27-én 4527/kih. sz. alatt intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának mult évi november hó 3-án 544/kih. sz. alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a b—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával P. J. és társai e—í lakosok a D. B. b—i m. kir. erdész által ellenük vadászati kihágás miatt emelt vád alól felmentettek s a további eljárás beszüntettetett, a panaszló D. B. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, helybenhagyatik. mert D. B. m. kir. erdésznek P. I. és társai ellen panasztételi joga nincsen, miután a területek, melyen panaszlottak állítólag vadászaton érettek, nem kincstári, hanem községi úrbéri földeket képeznek, ez utóbbiakon pedig feljelentő a vadászatra nem jogosult.« Az 1883. évi XX. t.-cz. 28. §-ba ütköző kihágás követtetik el, ha a haszonbérbe adott vadászati téren a haszonbérlő szóbelileg megtámadtatott. Ily értelemben határozott a belügyminiszter 1887. évi decz. hó 21-én 4351. kih. sz. a. kelt Krassó-Szörénymegye közönségéhez intézett következő rendeletében : »A vármegye alispánjának f. évi julius 1-én 296. kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a Karánsebes város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet feloldásával M. M. karánsebesi lakos, a vadászati jog haszonbérlőjének, vadászatban való megakadályozása által elkövetett kihágás miatt emelt vád alól felmentetett: a panaszos Sch. F. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott M. M. azért, hogy Sch. F.-et az ez által haszonbérelt vadászterületen kérdőre vonta, tehát szóbelileg megtámadta, az elsőfokú Ítélettel egyezőleg az 1883. évi XX. t.-cz. 28. §-ába ütköző kihágásban vétkesnek mondatik ki, s ezért az idézett törvényszakasz alapján 15 nap alatt lefizetendő 10 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 1 napi elzárásban marasztaltatik el, köteles az esetleg felmerülendő tartási költséget is viselni. Mert Karánsebes város polgármesterének f. évi okt. hó 18-án 3787. sz. a. kelt jelentésével beigazoltatott, hogy azon »szőlőhegy«-nek nevezett terület, a melyen panaszos Sch. F. haszonbérlő vadászott és hol őt vádlott megtámadta, az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ában jelzett területek közé nem tartozik, azon területre vonatkozólag is a vadászati jog panaszosnak haszonbérbe adatott. Ennélfogva panaszlottat tehát azért, hogy a haszonbérlőt a vadászterületen kérdőre vonta, habár tényleg nem is akadályozta meg a vadászatban, a jelzett kihágásban vétkesnek kellett kimondani, mert annak elkövetéséhez nem szükséges a vadászatban való tényleges akadályozás; elkövettetik a kihágás pusztán a szóbeli megtámadás által is. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett panaszlott műveltségi foka és büntetlen előélete.«