Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadász-bérleti ügyek

— 39 — Az 1883 : XX. (vadászati) törvény 3. §-a az 1871 : XVIII. t.-cz. 110., illetve az ujabb község-i törvény 120-ik szakaszának a vadászati jog- hasznosításánál való szem előtt tartása tekintetében nem tesz megkülönböztetést azon esetek közt, melyekben a községi vadászati jog csak a községbeli földbirtokosokat és azon esetek közt, melyekben a községet és az önálló vadászterülettel nem biró birtokos közönséget együttesen illeti. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye alispánjához 1890. évi 1303. szám alatt intézett következő rendeletében: »Folyó évi január 4-én 6. szám alatt kelt feliratára, melyben az Sz. községi vádászterület haszonbérbeadása kérdésében múlt évi deczember 25 én 84,045. sz. alatt kibocsátott rendeletem megmásitását és azt kéri, hogy a vadászterület haszonbérlete tárgyában nyilvános árverés mellőzésével kötött szerződést jóváhagyó határozatát hagyjam helyben, az iratok visszaküldése mellett, a következőkben válaszolok. Czimed kérelmének helyt nem adhattam, mert ama körülmény, hogy a községi vadászati jog haszonbér-öszszege nem kizárólag a községet illeti, nem változtat azon kötelességen, hogy a községi javadalomnak szabadkézből való haszonbérbe adására vonatkozólag az 1886. évi XXII. t.-cz. 120. §-ában előirt rendelkezés betartassék, miután a kérdéses vadászati jog a községet is illetvén, a község a vagyon ügyei intézésére törvényileg előirt szabályokhoz feltétlenül kötve van; de külömben is az 1883 : XX. t.-cz. 3. §-a a községi törvény 120. (a régi törvény 110.) szakaszának a vadászati jog hasznosításánál való szem előtt tartása tekintetében nem tesz megkülönböztetést azon esetek közt, melyekben a községi vadászati jog csak a községbeli földbirtokosokat és azon esetek közt. melyekben a községet és az önálló vadászterülettel nem biró birtokos közönséget együttesen illeti. A mit czimed a telfolyamodók felebbezési jogának állítólagos hiányára és a felebbezés állítólagos elkésettségére vonatkozólag felhoz, azok teljesen másodrendű, az eldöntésre befolyással nem biró szempontok, minthogy illetéktelenségi esetekben kötelességemben áll hivatalból is közbe lépni; miből kifolyólag ezen elém került ügy részemről való elbírálásának sem a felfolyamodók felebbezési jogainak hiánya, sem a felebbezésnek elkésetten történt beadása törvényszerű akadályát nem képezhetné.«